Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Érd és környékének szerepe az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeiben
Batthyány Lajos gróf (Barabás Miklós, 1840-es évek) kedettebb helyekről valónak kénytelenek házaik nagy robajjali összeomlását szemlélni... ”6— írja a szemtanú. Csak Érd mezővárosában több mint háromszáz ház omlott össze, a lakosság kétharmada maradt fedél nélkül a jeges ár pusztítását követően. A Duna apadása után következett az újjáépítés. A munkálatokat a már említett Hegedűs József plébános vezette. Előrelátásból az új házakat a folyótól távolabb építették, így jött létre a mai Óváros és a Magyar Földrajzi Múzeum között elterülő Újvárosi rész, amit akkor a terület uráról, Batthyány Fülöpről Fülöpvárosnak neveztek el. Az 1841-es esztendő is különleges volt az érdi hívek számára. A plébános a legújabb törvényeknek megfelelően magyarul mondta a miséket és litániákat. 1841. május elsején Fülöp napon hangzott fel először a helyi gyermekek első magyar nyelvű éneke a Szent Mihály- templomban. Ebben az időben, 1820 és 1840 között, épült a mai Érd talán legszebb és leghíresebb épülete, mely ma a Magyar Földrajzi Múzeumnak ad otthont. Az építkezés pontos idejét nem ismerjük. Feltételezések vannak arról, hogy HildJózsef neves építész volt a tervezője, és az épület eredetileg vendégfogadónak épült7. 76 1848-ban új ura lett a kastélynak és vele együtt a városnak is. A görög származású bankár, Sina György8 vette meg a területet. A forradalom kitörésének híre gyorsan eljutott Érdre, bár jelentős események nem történtek a mezővárosban. A korban a település még Fejér megyéhez tartozott, így a megfelelő intézkedéseket Székesfehérvárról kapták a kialakult új helyzetben. Ide vonult be az az ötvenöt fiatalember is, akik nemzetőrnek jelentkeztek.7 Későbbiekben az új kormánynak nagyon sok gondot jelentett a nemzeti őrsereg megteremtése. 1848 májusában újabb minisztertanácsi határozatot hoztak annak érdekében, hogy megoldják az állandó személyi problémákat, de ez a rendelet nem érte el célját. Érden mindössze tizennégyen jelentkeztek az újabb felhívásra10. Még ez év augusztusában rendkívüli közgyűlést hívtak össze, ahol számos határozatot hoztak, amelyek azt a célt szolgálták, hogy minél vonzóbbá tegyék a nemzetőrséget. Megemelték a juttatásokat: nyolc krajcár napidíj helyett ennek duplája illette meg azt az önkéntest, aki vállalta a szolgálatot. Gondoskodtak a bevonultak családtagjairól is, és rokkantság esetén is biztosítottak ellátást. Franz Ottinger vezérőrnagy
