Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Bendefy István: Julianus szobrának megálmodója, Bendefy László
másolat is készült a jelentésről, ezek közül az egyiket Firenzében, a másikat Párizsban őrzik. A kódex tanulmányozása közben Bendefy egyre mélyebben megismerte a közel két esztendőbe, hihetetlen sok nélkülözésbe és szenvedésbe kerülő útnak a részleteit, amelyre Julianus három szerzetes társával és királyi kísérettel indult, majd ahonnét magára maradva egyedül tért vissza. Egyre nőtt csodálata a rendkívüli teljesítményt véghez vitt dominikánus iránt és egyre erősebben megérett benne a gondolat, hogy ennek az embernek Magyarországon méltó emléket kellene állítani. A véletlen úgy hozta, hogy a magyar művészek, kutatók római szállásán, a Collegium Hungaricumban lakott ugyanakkor egy tanulmányúton ott tartózkodó fiatal szobrász is, Antal Károly, aki fiatal kora ellenére már jó nevet vívott ki magának római körökben. Az Örök Városban rendezett kiállításokon szereplő műveiből több darabot a Vatikán, klasszikus szépségű, antik stílusú Szent Péter-fejét pedig az olasz kormány vásárolta meg. Bendefynek nem volt nehéz művész-barátját föllelkesítve megnyerni terve támogatására. Ekkor már ketten gondolkodtak azon, hogy mivel tudnának személyesen hozzájárulni céljuk megvalósításához. Antal Károly fölajánlotta, hogy ingyen elkészíti a szobrot, Édesapám pedig elhatározta, hogy kutatásának eredményeit összefoglalja egy könyvben és annak jövedelmét ajánlja föl a szobor létrehozására. Hazatérve tervükkel fölkeresték a Szent Domonkos Rendet, ahol szándékukat azonnal fölkarolták, így a művész hozzáláthatott a terv megvalósításához. Antal Károly több vázlatot is készített a szoborhoz, de a végső megoldást Cholnoky Jenő egy cikkéből merítette, ahol a tudós így ír: „Ha szobrász volnék, régen megmintáztam volna Ju- liánusz alakját. Milyen nagyszerűen illenék a sok dísz- ruhás szobor közé az 0 toprongyos, viharverte, napégette alakja, arcán a magyar ember nemes vonásai, szemében a fanatikus hit tüze, amint siető lépésekkel megy a kitűzött cél felé, s vonszolja magával később hősi halált halt beteg társát, Gellértet, mutatva neki a célt, hogy bátorságot, kitartást öntsön belé....” Bendefy László is megírta könyvét, ami ,„Az ismeretlen Juliánusz” címmel jelent meg 1936-ban, az utazás 700 éves évfordulóján. Művében bemutatja a kort, a IV. Béla király elhatározásához vezető indítékokat, az első vállalkozást, ami Ottó testvér és három társának utazása volt. Megtudjuk, hogyan indult el Julianus negyedmagával, utazásukat a Fekete-tengeren és isí)'1 Bi:\m;i Y eán/.í.o AZ ISMERETLEN JULIÁNUSZ A LEGELSŐ MAGYAR ÁZSJAKUTATÓ ÉLETRAJZA ÉS KRITIKAI MÉLTATÁSA U> képpel. S térképpel es 5 ktzirati facsimilével. BUDAPEST STKHUNKU M NYOMDA H- t. »M Bendefy László: Az ismeretlen Juliánusz című könyve meretlen tájakon, a nehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdeniük. Megkísérelte fölvázolni útvonalukat, meghatározta a végül megtalált Magna Hungária földrajzi helyét, majd Julianus jelentésének általa készített hiteles fordításából mutatja be, mit talált Ö magára maradva az Urál vidéki magyarok országában és hogyan történt, hogy a tatár kánnak a magyar királyhoz intézett levelével tért sietve haza, hogy jelentést tegyen királyának, majd Rómában IX. Gergely ■pápának a fenyegető tatár veszedelemről. A könyv nagy sikert aratott és Bendefy ígérete szerint a mű teljes tiszta nyereségével a szobor megvalósulását segítette: ez elegendő lett a szükséges bronz megvásárlásához. További hozzájárulást biztosított az Actio Catholica, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest Székesfőváros és néhány lelkes magánember adománya. Hosszas és gondos mérlegelést igényelt a szobor legmegfelelőbb helyének kiválasztása. Szóba került a margit-szigeti domonkos kolostor romjainak környéke, a Városliget, minthogy az a rend egykori pesti kolostorának helyéhez esik közel. Ide kerülve a szobor, bokros, ligetes hátteret kapott volna, ahogy azt Antal 45
