Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
Negyed század mérlege- köszönet a segítőknek A Magyar Földrajzi Múzeum több évtizedes sikertelen próbálkozás után, 1983-ban jött létre. A múzeumalapító, Balázs Dénes több esztendős, kitartó küzdelme eredményre vezetett, amikor október 7-én hivatalosan megnyílt az első, Magyar utazók, földrajzi felfedezők című állandó kiállítás. A Magyar Földrajzi Társaság és Érd város képviselői a Magyar Tudományos Akadémia épületében együttműködési megállapodást írtak alá, melynek célja azt volt, hogy az akkor még gyűjteményként bejegyzett intézményt közös erővel múzeummá fejleszthessék. Balázs Dénes semmilyen fizetett állást nem vállalt, de önzetlenül továbbra is nagy energiával dolgozott az intézményért. Létrehoztuk a Múzeumbarát Kört, melyben 25 év alatt mintegy 300 előadást szerveztünk, a legkülönbözőbb szaktudományok rangos képviselőinek közreműködésével. 1985-ben Balázs Dénes életre hívta a Földrajzi Múzeumi Tanulmányokat, mely a mai napig a geográfia tudománytörténetének egyetlen hazai, külföldön is jegyzett periodikája. A következő évben nemzetközi tudományos konferenciát szerveztünk Benyovszky Móric halálának 200. évfordulója alkalmából. Elkészült A Kárpátmedence magyar feltárói című második állandó kiállítás. A munka elismeréseként — bár továbbra is nagyon szerény személyi és pénzügyi feltételek között dolgozhattunk — 1988-ben megkaptuk a múzeumi rangot. Az évente rendezett tudományos konferenciák és kiadványok révén az intézmény országos jelentőségű szellemi, tudományos műhellyé vált. Sok-sok ember önzetlen segítőkészségének és Domonkos Béla szobrászművész áldozatvállalásának köszönhetően létrehoztuk a magyar földrajzi felfedezők szoborpanteonját. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság elvei és gyakorlati érvényesülése munkánkban is megmutatkozott. A megszaporodott feladatok ellátására sikerült szakalkalmazotti státuszokat kapnunk, s birtokba vehettük a Wimpjfen-kúria csaknem teljes területét. A tulajdonjog rendezését követően, Érd város önkormányzatának rendkívüli pénzügyi áldozat- vállalásával megtörténhetett a teljes körű külső műemléki épületrekonstrukció. A múzeumkert parkja, növényei, szobrai számos kulturális és zenei rendezvénynek, városi ünnepségnek adnak méltó helyszínt. A múzeumban készült televíziós filmek milliókhoz juttatták el az Erden összegyűjtött és őrzött páratlan muzeális értékeket. A gyűjtemények gyarapításában kiemelkedő eredménynek számít a Cholnoky és a Germanus, valamint a Sáska László hagyatékok megszerzése, a Dudar Tibor, Theész János, Szabó Ákos, Teleki Géza által adományozott páratlan ritkaságokat őrző térképtár és több mint tízezer kötetes szak- könyvtár létrehozása. Az archívum szakdolgozatok, egyetemi diplomamunkák készítőinek, könyvek szerzőinek nyújt rendszeres segítséget. A múzeum munkatársai aktív kapcsolatot ápolnak általános- és középiskolákkal, különös tekintettel az érdi intézményekre, valamint egyetemi, főiskolai tanszékekkel, társmúzeumokkal. Múzeumi programok, gyermekrendezvények, vetélkedők, tanulmányi versenyek, nyári táborok, kirándulások, rádió- és televízió műsorok révén sikerült a legszélesebb körben megismertetni értékeinket. A látogatók és az érdeklődők visszajelzései nap, mint nap igazolják a múzeumalapító törekvéseinek helytállóságát. Elkészült a Sport- és hely
