Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)

OKMÁNYTÁR - Két kiadatlan Sass Brunner Erzsébet levél a santiniketáni Tagore Archívumban (Dr. Köves Margit)

két és egész világom!

Isten velünk, ki ellenünk? Lelked hívó szózatával indulunk, a viszontlátásra!

Santa Agata 1929 X/3

ölel a két álmodó Testvéred

Februárban, 1930-ban érkeztek Santiniketánba, ahol Sassné az első két évet hallgatásos fogadalomban töltötte. Megértés című, ez időben készült festménye a költőt szokásos, fehér köntösében ábrázolja, amint átöleli, megáldja a két alatta lebegő nőalakot, akiknek világos ruhája egybeolvad a köntös redőivel9. A kép a „misztikus”, „örök” Indiához való megtérés élményét fejezi ki, amelyet Rabindranath Tagore a két festő életében jelentett. A „végtelen vibrálását" Sass Brunner Erzsébet későbbi festészetében más indiai tárgyú szimbólumokban festette meg, Tagore alakja azonban művészetében mindvégig konkrét és egyben szimbolikus maradt. így fonódik össze Rabindranath Tagore személye két magyar művész indiai útjával és életével.

Dr. Köves Margit Új-Delhi

JEGYZETEK

1 Sass Brunner Erzsébet életrajzához a következő forrásokat használtam: Brunner Erzsébet személyes közlése, Neményi Ferenc dokumentumfilmje, Két Zarándok 1986, Magyar Mozi- és Videofilmgyár Helios Stúdió, Bethlenfalvy Géza, India varázsa — Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet kiállítása, Thury György Múzeum, Nagykanizsa 1988, katalógus, Bethlenfalvy Géza, Tiszta élet öröm — In Memóriám Sass Brunner Erzsébet 1889-1950, Tihany 1989, katalógus, Jaya Appasamy, A Vision of India. The Art of Elizabeth Sass Brunner and Elizabeth Brunner, New Delhi 1979. pp. 1-11, Dr. Lázár Imre, Festőecsettel a világ körül, Földrajzi Múzeumi

Tanulmányok, Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, 15. szám, 2006. pp. 39-52.

2 G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz. Budapest, 1964. II. pp. 167-178.

3 Rózsa Hajnóczy, Fire of Bengal, translated by Eva Wimmer and David Grant, edited by William Radi- ce, Dhaka, 1993. William Radice előszava pp. 1-6. Radice hízelgő, ámde meglepő fordulattal a regényt Thomas Mann Varázshegyéhez hasonlítja. A Bengáli tűz sok vonatkozásban az angol gyarmati regények szerelmi románcaihoz hasonlít, például Anne Flora Steel regényeihez.

4 Urna Das Gupta: Santiniketan and Sriniketan Visva- Bharati. Calcutta, 1983. pp. 9-27. Urna Das Gupta utal Tagore univerzalizmusának és nacionalizmusának összefüggéséről a Visva Bharati vonatkozásában. Hasonló összefüggésben, de más megvilágításban ír erről Harish Trivedi, Nationalism, Internationalism, Imperialism in: Lolonial Transactions Calcutta, 1993. pp. 71-87.

5 Tagore az én viszonyát környezetéhez Sadhana című művében meggyújtott, illetve eloltott mécseshez hasonlította. A Buddha megvilágosodását is meggyújtott lámpáshoz hasonlította, amely gyökeresen megváltoztatta a dolgokhoz való viszonyát. Rabindranath Tagore: Az én problémája, Fordították Szlemenics Mária és Reisch Alfréd Teozófiai Füzetek 11., Budapest

6 Wojtilla Gyula: Rabindranath Tagore in Hungary. New Delhi, 1983.

7 A Hungarian File a Rabindra Bhavan-ban a 161. számot viseli. Ebben található 9. szám alatt az a két, magyarul írt Brunner levél, amit nem azonosítottak. A többi Brunner levél (13) egy külön file-ban van. A Fábri és a Baktay levelezésnek is egy-egy külön file-t szenteltek.

8 Rabindranath Tagore: The Parrots Training Calcutta. 1918. uö., The Gardener London, 1919. Ez utóbbi magyarul is számos kiadásban olvasható, például Kelen Ferenc fordításában.

9 Mrs. Sass Brunner E. Farkas and Miss Elizabeth Brunner: Mystic India through, Art Tokyo, 1937.

131