Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Bemard Le Calloc’h kitüntetése (Bagó Tímea)

az írásos dokumentum mellett számos rokona, barátja járt a lakásban, tudott és mesélt az ottani életéről. A lakóhely azonosítását megnehezítette, hogy Érdligetet Érdhez csatolták, az utca neve megváltozott, Komócsin utca lett a neve és a számozás iránya változott. Az egykori Pince u. 9. szám Komócsin u. 6-ra vál­tozott és a telket két részre osztották, az eredeti Mol­nár funduson jelenleg két ház áll, az egykori Molnár „kúria” a belső, ún. nyeles telken található. Ügy vélem Érd város vezetőinek, intézményeinek, a helyi patriótáknak is érdeke, feladata, hogy az író itteni élete, tevékenysége minél teljesebben feltárásra kerüljön. Életművének számottevő része, de alig is­mert szakasza ehhez a helyhez köthető. Szeretnénk, ha Ajkán, Veszprém megyében, Buda­pesten, Érden és az író életének más színterén is mi­nél többen megemlékeznének Molnár Gáborról. Ezek megvalósításához kérjük az irodalomszerető magyar hazafiak segítségét. Dr. Tatai Zoltán Molnár Gábor Társaság elnöke BERNARD LE CALLOC’H KITÜNTETÉSE Engedjék meg, hogy egy személyes élményemet osz- szam meg Önökkel. A párizsi tolmácsképzőn (ESIT, Sorbonne III) tanulmányokat folytató ösztöndíjas­ként abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Ér­det és a Magyar Földrajzi Múzeumot képviselhettem a Francia Földrajzi Társaság díjátadó ünnepségén 2007. november 24-én. Kubassek János igazgató úr gratulá­cióját és baráti üdvözletét közvetíthettem Bemard Le Calloc’h professzor úrnak. Balról-jobbra: Georges Val, Jean Bastié a Francia Föld­rajzi Társaság elnöke és Bemard le Calloc’h A Francia Földrajzi Társaság Bemard Le Calloch-ot 1831-ben alapított „Aranyérem tanulmányi utakért, missziókért és munkákért” nevű nagydíjával tüntette ki a moldvai csángókról (Les Csangos de Moldavie) és az erdélyi székelyekről (Les Sicules de Transslyvanié) írt műveiért illetve teljes munkásságáért. A bresti Ar- meline Kiadó gondozásában, a „ Veszélyeztetett népek” című sorozatban megjelent kötetek hiánypótlóak a francia tudományos életben. A csángókról példá­ul korábban nem létezett semmilyen szakirodalom francia nyelven, és a franciák többsége nem is ismer­te ezt a népet. A csángókat bemutató mű érdekessé­ge, hogy az összes, a témában megjelent szakirodal­mat feldolgozza. Amint azt már említettem, a professzor úr életmű­vét is jutalmazták ezzel a nagydíjjal. A magyar médiában is feltűnt egy-két beszámoló a jeles eseményről, de talán nem kapott olyan nagy visszhangot, mint amekkora jelentőségű ez a magya­rok és az érdiek számára. Bemard Le Calloch ezernyi szállal kötődik Magyar- országhoz. A II. világháborút követő párizsi békeszer­ződések igazságtalanságán felháborodva a magyar né­pet ismeretlenül is szívébe zárta, s megfogadta, hogy amint lehetősége nyílik rá, Magyarországra látogat. így érkezett hazánkba a 40-es évek végén. 5 évig franciata­nárként dolgozott a gödöllői Premontrei Gimnázium­ban, majd a Budapesti Francia Követség titkáraként te­vékenykedett. Párizsban a Keleti Nyelvek Főiskoláján folytatta tanulmányait. Nyugállományba vonulásáig miniszteri tanácsosként, minisztériumi kabinetfőnök­ként, majd a francia szenátus külügyi tanácsadójaként működött. Több európai tudományos társaság rendes tagja, az Ázsiai Társaságé, a Földrajzi Társaságé, továbbá a francia Tengeren Túli Tudományok Akadémiájának is tagja és kitüntetettje, a Finnugor Társaság alelnöke. Magyarországon a Körösi Csorna Sándor Társaság tagja és kitüntetettje, a Magyar Orvostörténelmi Tár­saság és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 123

Next

/
Thumbnails
Contents