Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Bemard Le Calloc’h kitüntetése (Bagó Tímea)
az írásos dokumentum mellett számos rokona, barátja járt a lakásban, tudott és mesélt az ottani életéről. A lakóhely azonosítását megnehezítette, hogy Érdligetet Érdhez csatolták, az utca neve megváltozott, Komócsin utca lett a neve és a számozás iránya változott. Az egykori Pince u. 9. szám Komócsin u. 6-ra változott és a telket két részre osztották, az eredeti Molnár funduson jelenleg két ház áll, az egykori Molnár „kúria” a belső, ún. nyeles telken található. Ügy vélem Érd város vezetőinek, intézményeinek, a helyi patriótáknak is érdeke, feladata, hogy az író itteni élete, tevékenysége minél teljesebben feltárásra kerüljön. Életművének számottevő része, de alig ismert szakasza ehhez a helyhez köthető. Szeretnénk, ha Ajkán, Veszprém megyében, Budapesten, Érden és az író életének más színterén is minél többen megemlékeznének Molnár Gáborról. Ezek megvalósításához kérjük az irodalomszerető magyar hazafiak segítségét. Dr. Tatai Zoltán Molnár Gábor Társaság elnöke BERNARD LE CALLOC’H KITÜNTETÉSE Engedjék meg, hogy egy személyes élményemet osz- szam meg Önökkel. A párizsi tolmácsképzőn (ESIT, Sorbonne III) tanulmányokat folytató ösztöndíjasként abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Érdet és a Magyar Földrajzi Múzeumot képviselhettem a Francia Földrajzi Társaság díjátadó ünnepségén 2007. november 24-én. Kubassek János igazgató úr gratulációját és baráti üdvözletét közvetíthettem Bemard Le Calloc’h professzor úrnak. Balról-jobbra: Georges Val, Jean Bastié a Francia Földrajzi Társaság elnöke és Bemard le Calloc’h A Francia Földrajzi Társaság Bemard Le Calloch-ot 1831-ben alapított „Aranyérem tanulmányi utakért, missziókért és munkákért” nevű nagydíjával tüntette ki a moldvai csángókról (Les Csangos de Moldavie) és az erdélyi székelyekről (Les Sicules de Transslyvanié) írt műveiért illetve teljes munkásságáért. A bresti Ar- meline Kiadó gondozásában, a „ Veszélyeztetett népek” című sorozatban megjelent kötetek hiánypótlóak a francia tudományos életben. A csángókról például korábban nem létezett semmilyen szakirodalom francia nyelven, és a franciák többsége nem is ismerte ezt a népet. A csángókat bemutató mű érdekessége, hogy az összes, a témában megjelent szakirodalmat feldolgozza. Amint azt már említettem, a professzor úr életművét is jutalmazták ezzel a nagydíjjal. A magyar médiában is feltűnt egy-két beszámoló a jeles eseményről, de talán nem kapott olyan nagy visszhangot, mint amekkora jelentőségű ez a magyarok és az érdiek számára. Bemard Le Calloch ezernyi szállal kötődik Magyar- országhoz. A II. világháborút követő párizsi békeszerződések igazságtalanságán felháborodva a magyar népet ismeretlenül is szívébe zárta, s megfogadta, hogy amint lehetősége nyílik rá, Magyarországra látogat. így érkezett hazánkba a 40-es évek végén. 5 évig franciatanárként dolgozott a gödöllői Premontrei Gimnáziumban, majd a Budapesti Francia Követség titkáraként tevékenykedett. Párizsban a Keleti Nyelvek Főiskoláján folytatta tanulmányait. Nyugállományba vonulásáig miniszteri tanácsosként, minisztériumi kabinetfőnökként, majd a francia szenátus külügyi tanácsadójaként működött. Több európai tudományos társaság rendes tagja, az Ázsiai Társaságé, a Földrajzi Társaságé, továbbá a francia Tengeren Túli Tudományok Akadémiájának is tagja és kitüntetettje, a Finnugor Társaság alelnöke. Magyarországon a Körösi Csorna Sándor Társaság tagja és kitüntetettje, a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 123