Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Peja Győző emlékkonferencia Szerencsen (Dr. Horváth Gergely)
látogató jól érzékelheti Stein sokoldalú tehetségét, melyet Denison Doss, a Kalkuttái Ázsiai Társaság elnöke így fogalmazott meg: „Ritkán egyesül egy személyben ennyi adottság a felfedezésre, ... tudós, történész, geográfus és atléta egy személyben. Ez a nagy magyar két nép büszkesége, és mindenki csodálatára rászolgál. ” A kiállítás Dr. Kelecsényi Agnes érdeme. Dr. Kele- csényi társszerzője a Stein-hagyatékról készült katalógusoknak is. Stein példaadó módon hazájáról sem feledkezett meg, és halála után nagy értékű hagyaték illette meg az Akadémia Könyvtárát (7000 darabos fényképgyűjtemény, az összes nyomtatott könyve és kéziratai egy része). Ez a kutatható anyag a tudomány különböző területeinek szolgál értékes információkkal. A kutatást megkönnyítendő, magyarbrit együttműködésben elkészült ennek katalógusa (Catalogue of the Collections of Sir Aurel Stein in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2002.) és egy kiegészítő katalógus (Supplement to the Catalogue of the Collections of Sir Aurel Stein in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2007.). Mindkét katalógus szerzői: Kelecsényi Agnes, Kárteszi Agnes, John Falconer és Lilla Russel-Smith. Szerkesztői: Dr. Apor Eva, az MTA Keleti Gyűjtemény volt osztályvezetője és Helen Wang, Curator of East Asian Money, British Museum. A kiállítás a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében és a december 14-15-én az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen megrendezett Stein Aurél és Dunhuang nemzetközi konferenciához kapcsolódóan került megrendezésre. Közel 900 látogatója volt, ebből több mint százan a vendégkönyvbe is írtak. Nem múzeumi-kiállítótermi környezetben rendezett kiállítás esetében ez kiemelkedő szám. A különböző sajtóorgánumok is hírt adtak az eseményről (Duna TV, Hír TV, napilapok, internetes hírportálok kulturális rovatai). A Stein kiállítás anyaga a Könyvtár honlapján (http://stein.mtak.hu) virtuálisan is látható. Debreczeni Emese A Magyar-Indiai Baráti Társaság főtitkára PEJA GYŐZŐ EMLÉKKONFERENCIA SZERENCSEN 100 éve született a magyar földrajztudomány egyik legjelesebb alakja, Peja Győző (1907-1983), aki nemcsak kiváló kutató, a felszínalaktan egyik legjelesebb magyarországi művelője volt, hanem kiváló pedagógus is, igazi „tudós tanár”, aki mind tanóráin, mind iskola- igazgatóként legalább olyan fontosnak tartotta a nebulók nevelését, mint tudásuk gazdagítását. Születésének centenáriumán egy konferencián emlékeztek a nagy tudósra, felidézve pályafutásának legfontosabb fejezeteit, munkásságának legmaradandóbb emlékeit, egyben alkalmat adva olyan tudományos előadásokra is, amelyeknek témái az ő munkásságához kapcsolódtak. Bár Peja Galgagyörkön született és tanári pályájának első éveit az Alföldön, Makón töltötte, munkásságának legnagyobb része mégis az északi hegyekhez, a Cserhát, a Bükk, a Sajó-völgy vidékéhez kötődött. Vele együtt Észak- és Északkelet-Magyarországon egy kiváló geográfus nemzedék tevékenykedett a világháború éveit követően, amelynek számos jeles képviselője később a nyíregyházi Bessenyei György Főiskola oktatója lett; nem véletlen tehát, hogy e térség tudományos intézményei, az MTA SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé, a Magyar Földrajzi Társaság Nyírségi Osztálya, a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a szerencsi Bocskai István Gimnázium szervezték meg a konferenciát, közülük az utóbbi, - az elmúlt években már számos nagy sikerű tudományos ülésszakot rendező - kitűnő helyet is biztosított a konferencia megrendezésére. 2007. november 16-án, a konferencia megnyitását követően elsőként Marosi Sándor akadémikus méltatta Peja Győző tudományos munkásságát, felidézve kapcsolatuk néhány személyes emlékét is, egyben hangsúlyozva Peja egyetemi tanulmányainak és különösen mesterének, Cholnoky Jenő professzornak a szerepét a tudományos pályára indíttatásban. Másodikként Frisnyák Sándor egyetemi tanár - aki hosszú évtizedeken át egyik legközelebbi munkatársa volt — idézte fel a nagy tudós pályafutásának legfontosabb állomásait, felszínalaktani és tájföldrajzi kutatásainak máig érvényes legjelentősebb szakmai eredményeit, valamint ugyancsak kiemelkedő tudományszervezői és ismeretterjesztő tevékenységét. Mint fentebb utal118
