Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)

KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Az 1956-os események és következményei Érden

A pártvezetésben folyamosán részt vesz, Rákosi le- mondatása után az MDP első titkára. Október 25- én minden tisztségétől megfosztják, majd 29-én a Szovjetunióba menekül. Innen 1960-ban tér haza, 1962-től visszavonultan él fordítóként. 22 ti n lásd: A forradalom hangja 24. o A forradalom után alhadnaggyá léptették elő és utcát neveztek el róla Érden. Szülei rendszeres nyug­díjat kaptak utána, valamint az évfordulók alkalmával egyszeri segélyeket is, a Belügyminisztérium és Hon­védelmi Minisztérium részéről. Az érdi temetőben díszsírhelyet kapott. A 80-as években az akkori 2. szá­mú Általános Iskola úttörőcsapata is a nevét viselte. Szóbeli közlés során Dávid Istvántól megtudtam, hogy neki Cs. István mesélte, hogy ő is ott volt karha- talmistaként az épületben, és látta amikor K. Imre a felettesével került szóváltásba, és a tisztje ekkor lelőt­te az érdi fiatalembert. Az esemény hitelességéről ed­dig még nem sikerült bizonyosságot szereznem illetve még egy független forrást találnom. Bojó Simon (1929 —1956) az érdi forradalom ál­dozata Az esetet az elhunyt özvegye, Bojó Simonná és Schneider István elmondásából sikerült rekonstruál­ni. 27 Schneider István elmondása alapján és a bírósági vallomások alapján sikerült kideríteni. Mai polgármesteri hivatal épülete helyén akkor még egy családi ház állt, mely kerítése mögül érkez­tek a lövések. 29 Firtelmeister Sándor (1937-1956) az érdi esemé­nyek halálos áldozata, az érd tusculánumi temetőben nyugszik. Kiss Lajosné szül: Firtelmeister Ilona Gévay Nándor (1912-1994) 1937-től Érden se­gédjegyző, majd közigazgatási jegyző. A forradalom alatt a Nemzeti Bizottmány vezetője. Urbán László A történelem tanúja — Gévay Nán­dor visszaemlékezései Érdi Újság I. évfolyam 24. Szám. Továbbiakban, lásd Érdi Újság. 33 Az első időszakban az Ideiglenes Nemzeti Bizott­mányban még Szépe György a forradalom előtti és utáni tanácselnök is részt vett. 34 Lásd Pest Megyei Levéltár Bifkovics és társai bűn­ügyben az ügy száma: 493 XXV/ 6l.b. Továbbiakban lásd PML 39 A bírósági jegyzőkönyvekben a nemzetőrséget vé­gig polgárőrségnek nevezték. PML - Természetesen békés, elsősorban meggyő­ződésen alapuló tömegoszlatásról volt szó. 77 Bifkovics József (1929-1993) a Nemzetőrség he­lyettes vezetője Érden 38 PML 39 ' Érdekes dolog, hogy az eseményt Riedlinger Ti­bor október huszonhatodikára teszi, Bifkovics József huszonhetedikei dátummal említi. "PML Sikerült találni egy neve elhallgatását kérő koráb­bi ÁVH-s tisztet, aki a mai napig emlékszik azokra az érdi vezetőkre, akik elmondása szerint korrektül visel­kedtek vele. * Ezt Sajbán Mihály közölte velem, akinek édesapja kovácsként dolgozott a községben és a pártház szom­szédjában lakott. Jáki András elmondása alapján lehetett rekonstru­álni a történetet. 44 Lásd Érdi Újság 45 Elterjedt az eseménnyel kapcsolatban, hogy aláak­názták az utat Borsics őrnagy vezetésével. Ez azonban nem volt igaz. 46 Borsics István Ercsibe igyekezett alakulatához, amikor Érden elakadt. Parancsnokai telefonon java­solták maradjon itt és vegye ki a részét a rend kialakí­tásában és fenntartásában. 47 Lásd PML Dzobai István 1921-ben született Budapesten, majd Érdligeten élt a forradalom utánig. Az érdiek ügyében indított perben harmadrendű vádlott. 49 Körösi János elmondása alapján, aki segítségével az egykori objektum helyét is azonosítottuk. Lásd A forradalom hangja 485.0 51 Lásd PML 52 Schneider István 53 Jáki András a község határában találkozott szovjet harckocsival, akik a Szuezi csatornát keresték. 54 ' Érd Községi Tanács Vb. 1956. évi nov. hó 12-én megtartott ülésének jegyzőkönyve PML Érd Községi Tanács Vb. 1956 .évi nov. hó 12-én megtartott ülésének jegyzőkönyve 483/5-ös határoza­ta. Az érdligeti eseményekben vett részt. 57 Lásd PML 493/1957 —26. szám 80

Next

/
Thumbnails
Contents