Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)

KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Az 1956-os események és következményei Érden

ról egy épület zárta le, amelyben gyógy­szertár működött. Az így létrejött té­ren több száz ember jött össze a barikád mögött és körül. Az Alsó utcával szem­ben a későbbi Elmű udvarban illetve a mai bank épületének helyén szabad terület volt, amelyet egy em­bermagasságú sövény választott el a főúttól. Az akadály körülbelül nyolcvan centiméter magas volt, kockakövekből épült* és dél körül már állt. Ekkor két tank érkezett a főváros felől és a barikád előtt megállt. A szemtanúk elmondása alap­ján a legénységük barátságosan viselkedett. Az első to­rony tetejét kinyitották, és így próbáltak meg kommu­nikálni az érdiekkel. Ekkor váratlan esemény történt. Egy ismeretlen, valószínűleg nem helyi férfi fegyverhez jutott a fővárosból Ercsibe tartó három sorállományú katonától, és ezekből lövéseket adott le a tankra az Alsó utca sarkán álló ház kertjéből. A harckocsi személy­zete nem sérült meg, de azonnal visszaültek a tankok­ba. Az első páncélos hátratolatott, majd lövést adott le a barikádra. Ennek következtében az akadályt képező kövekből szilánkok, repeszek repültek széjjel. Ezután a tankból géppisztollyal egy sorozatot adtak le az ácsorgó, nézelő­dő emberek feje fölé célozva, hogy szét­zavarják őket. Sajnos egy halálos áldozata is lett az eseménynek. 29 Firtelmeister Sándort* egy repeszdarab pont a homlokán találta el, amikor a sövény mö­gött próbált elbújni. Szinte azonnal meg­halt. A halál körülmé­nyeiről többféle va­riációt meséltek a visszaemlékezők. Schneider István és Farkas Attila a repeszt jelölik meg a halál okaként. Erről vallanak a forradalom helyi vezetői is tárgyalá­suk során bíráik előtt. Az áldozat nővére azonban úgy emlékszik Sándor barátainak elbeszélése alapján, hogy testvérét a lövés után leadott sorozat találta el a mai Esküdt utca — Budai út sarkán. A vallomások és a szemtanúk figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy valószínűleg az első lehetőség, vagyis a repeszdarab okozta a fiatalember halálát. A sajnálatos esemény tovább növelte a feszültséget a településen. A már említett gyógyszertár épületének ab­lakából Gévay Nándor mondott beszédet az összegyűlt majd kétszáz fős tömeghez. Felolvasta az egyetemisták tizenhat pontját, majd mindenkit a törvényesség és a rend megőrzésére szó­lított fel. Ennek ér­dekében még aznap délután megalakítot­ták a Nemzetőrséget, ”.... 1956. október 25-én Szépe tanácsel­nök kérésére kezdtem meg a polgári őrség „34 . szervezéset.... A kezdet nehéz volt. A zavaros időkben meg kellett keresni azokat az embereket, akikben megbízhattak annyi­ra, hogy fegyvert ad­janak a kezükbe. Nagy volt a felelősség, hiszen a dolog rosszul is elsülhetett volna. A korábbi rendőrséggel a Nemzetőrség a forradalom során mindvégig együtt mű­ködött. A megalakulás estéjén a Tanácsháza környékén lakó embereket hívtak be, hogy a rend fenntartásában a rendőrségnek - akik nem rendelkeztek elegendő lét­számmal és a társadalmi támogatottságuk is hiányzott ahhoz, hogy a község békéjét biztosítsák - segítsenek. A frissen alakult Nemzetőrségnek a korábbi rendvédelmi szerv fegyvereket bocsátott rendelkezésre ahhoz, hogy feladatát ellássa. Erre szükség is volt, hiszen a feszültség egyre növekedett: „...a tömeget a tanácsháza előtt levőt, amelynek egy része fegyvert követelt, hogy harcoljon, este 10 órára sikerült szétoszlatni. Ejfélfelé Tárnokról jött egy nagyobb csoport akik ugyancsak fegyvert követeltek akiket Gévai Nándor (Gévai Mariann jóvoltából) Firtelmeister Sándor (Kis Lajosné szül. Firtelmeister Ilona jóvoltából) Bojó Simon (Antunovics Antal és családja jóvoltából) 75

Next

/
Thumbnails
Contents