Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Stencinger Norbert: Az 1956-os események és következményei Érden
ról egy épület zárta le, amelyben gyógyszertár működött. Az így létrejött téren több száz ember jött össze a barikád mögött és körül. Az Alsó utcával szemben a későbbi Elmű udvarban illetve a mai bank épületének helyén szabad terület volt, amelyet egy embermagasságú sövény választott el a főúttól. Az akadály körülbelül nyolcvan centiméter magas volt, kockakövekből épült* és dél körül már állt. Ekkor két tank érkezett a főváros felől és a barikád előtt megállt. A szemtanúk elmondása alapján a legénységük barátságosan viselkedett. Az első torony tetejét kinyitották, és így próbáltak meg kommunikálni az érdiekkel. Ekkor váratlan esemény történt. Egy ismeretlen, valószínűleg nem helyi férfi fegyverhez jutott a fővárosból Ercsibe tartó három sorállományú katonától, és ezekből lövéseket adott le a tankra az Alsó utca sarkán álló ház kertjéből. A harckocsi személyzete nem sérült meg, de azonnal visszaültek a tankokba. Az első páncélos hátratolatott, majd lövést adott le a barikádra. Ennek következtében az akadályt képező kövekből szilánkok, repeszek repültek széjjel. Ezután a tankból géppisztollyal egy sorozatot adtak le az ácsorgó, nézelődő emberek feje fölé célozva, hogy szétzavarják őket. Sajnos egy halálos áldozata is lett az eseménynek. 29 Firtelmeister Sándort* egy repeszdarab pont a homlokán találta el, amikor a sövény mögött próbált elbújni. Szinte azonnal meghalt. A halál körülményeiről többféle variációt meséltek a visszaemlékezők. Schneider István és Farkas Attila a repeszt jelölik meg a halál okaként. Erről vallanak a forradalom helyi vezetői is tárgyalásuk során bíráik előtt. Az áldozat nővére azonban úgy emlékszik Sándor barátainak elbeszélése alapján, hogy testvérét a lövés után leadott sorozat találta el a mai Esküdt utca — Budai út sarkán. A vallomások és a szemtanúk figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy valószínűleg az első lehetőség, vagyis a repeszdarab okozta a fiatalember halálát. A sajnálatos esemény tovább növelte a feszültséget a településen. A már említett gyógyszertár épületének ablakából Gévay Nándor mondott beszédet az összegyűlt majd kétszáz fős tömeghez. Felolvasta az egyetemisták tizenhat pontját, majd mindenkit a törvényesség és a rend megőrzésére szólított fel. Ennek érdekében még aznap délután megalakították a Nemzetőrséget, ”.... 1956. október 25-én Szépe tanácselnök kérésére kezdtem meg a polgári őrség „34 . szervezéset.... A kezdet nehéz volt. A zavaros időkben meg kellett keresni azokat az embereket, akikben megbízhattak annyira, hogy fegyvert adjanak a kezükbe. Nagy volt a felelősség, hiszen a dolog rosszul is elsülhetett volna. A korábbi rendőrséggel a Nemzetőrség a forradalom során mindvégig együtt működött. A megalakulás estéjén a Tanácsháza környékén lakó embereket hívtak be, hogy a rend fenntartásában a rendőrségnek - akik nem rendelkeztek elegendő létszámmal és a társadalmi támogatottságuk is hiányzott ahhoz, hogy a község békéjét biztosítsák - segítsenek. A frissen alakult Nemzetőrségnek a korábbi rendvédelmi szerv fegyvereket bocsátott rendelkezésre ahhoz, hogy feladatát ellássa. Erre szükség is volt, hiszen a feszültség egyre növekedett: „...a tömeget a tanácsháza előtt levőt, amelynek egy része fegyvert követelt, hogy harcoljon, este 10 órára sikerült szétoszlatni. Ejfélfelé Tárnokról jött egy nagyobb csoport akik ugyancsak fegyvert követeltek akiket Gévai Nándor (Gévai Mariann jóvoltából) Firtelmeister Sándor (Kis Lajosné szül. Firtelmeister Ilona jóvoltából) Bojó Simon (Antunovics Antal és családja jóvoltából) 75
