Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Bulla Béla szerepe a Magyar Földrajzi Társaság életében
párnát mindenki hozzon magával. A vándorgyűlésre, a két világháború közötti vándorgyűlések 20-40 fős létszámával szemben több mint 300-an jelentkeztek. A jelentkezők szállásának előkészítése a Társaság titkárára Miklós Gyulára, és a Földrajztudományi Intézet három fiatal diplomására (Góczán Lászlóra, Marosi Sándorra és Szilárd Jenőre) várt a vándorgyűlés előtti napon. A Csillebérci úttörőtáborban felvételeztek 400 szalmazsákot és ugyanennyi pokrócot. Ezeket teherautóra rakva leutaztak Zircre. Vásároltak két kazal szénát és az iskola kiürített tantermeiben a megtöltött zsákokat pokróccal letakarva elhelyezték. A következő éjszakákon, ezeken az ágyakon aludtak a résztvevők, köztük a társaság elnöke, Bulla Béla is. A Társaság vezetése az akkori, a múltból csak az osztályharc szempontjából fontos eseményeket hangoztató hivatalos állami szemlélet ellenére is elérte, hogy a vándorgyűlés során emléktáblát avathassanak. András- sy Kurta János domborművét Reguly Antalnak, a társaság kérésére helyrehozott szülőházán helyezték el. 1953-tól kezdve a Magyar Földrajzi Társaság minden évben pályázatot hirdetett az egyetemi hallgatók, fiatal földrajzoktatók tudományos tevékenységének az elősegítésére. Meghirdetett társasági programja jegyében 1955 szeptemberében Bulla Béla megszervezte az első hazai, de a meghívott külföldi előadók révén, nemzetközi jellegűvé váló Földrajzi Kongresszust. A szomszédos országok földrajzi társaságaival való kapcsolatok kiépítéséért Bulla Bélát a Lengyel Földrajzi Társaság 1955-ben, az Osztrák Földrajzi Társaság 1956-ban tiszteletbeli tagjává választotta. 1956. április 20 -ra összehívták a Magyar Földrajzi Társaság vezetőségválasztó közgyűlését. Bulla Béla kérte, ne válasszák meg újabb ciklusra a Magyar Földrajzi Társaság elnökének. Választmányi tagként, majd 1959-től társelnökként és a Természetföldrajzi Szakosztály elnökeként továbbra is lelkesen, meghatározóan segítette a Társaságot. A Nemzetközi Földrajzi Unió 1956 augusztusában, Rio de Janeiro-ban tartotta XVIII. kongresszusát. Bulla Béla a Társaság elnökeként kezdeményezte, hogy a Földrajzi Közlemények egyik számát szenteljék a kongresszusnak. A legfontosabb magyar eredményeket ismertető cikkeket, hosszabb idegen nyelvű kivonatokkal javasolta megjelentetni. A Közlemények A BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR PÁaiÁNY PtTER TUDOMÁNYEGYETEM RECTORI HIVATALA._______________________ Igazolvány úr. az will éviA^ptcnvéo*' hó \3- in kelt magas elhatirozással kinevezett kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetemi nyilvános ' tanár az alulirt napon és helyen a következő hivatali esküt tejle. le : Én. ŐÖW&X eUCUX, esküszöm a mindenható és mindenttudó Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkot, mányához és Magyarország Kormányzójához hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásait, valamint az alkotmányos kormány rendeletéit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzőm és hivatali kötelességeimet pontosan és lelkiismeretesen teljesítem. Különösen esküszöm továbbá, hogy a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem autonómiáját, privilégiumait, törvényeit és törvényerejű szabályait mindenkor tiszteletben tartandom. a Rector Magnificus és a tekintetes Tanács iránt állandóan kelló tiszteletet és hivatali dolgokban engedelmességet fogok tanúsítani s hogy tanári állásomban mint becsületes, tisztességes, munkás és hivatásáért lelkesülő tanár iparkodom azon kötelességeimnek megfelelni, melyeket a törvényes szabályok, rendeletek és az erkölcs elém szabnak. Isten engem úgy segéljen! Kelt Budapesten, 19.4i . évi Bulla Béla tanári esküje a Budapesti Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen (1941. szeptember 13-, A Magyar Földrajzi Múzeum archívuma) magyar eredményeket bemutató számába Folyóteraszproblémák címen írt tanulmányt. A Magyar Tudományos Akadémiánál sikerült elérni, hogy egyetlen magyar résztvevőként, Bulla Béla is kiutazhasson a kongresszusra. Székely András 1981-ben Bulla Béláról szóló cikkében azt írta, hogy „még személyes szakmai élményeket sem igen fűzött az egyetemi előadásaiba. ”Ez biztos igaz az 1956 előtti évekre, de 1957-ben és 1958-ban, egyetemi óráin gyakran hivatkozott a Dél-Amerikában tapasztaltakra. Egyik mondása ma is emlékezetemben él. „Az erózió erejéről igazában ott győződtem meg, amikor a szakadó eső a hegyoldalak vastag vörös talaját szinte pillanatok alatt lemosta. ” A társaság érdekében kifejtett munkájáért a Magyar Földrajzi Társaság 1962. május 7-én Lóczy Lajos emlékéremmel tüntette ki. Nem tartozik közvetlenül Bulla Béla Magyar Földrajzi Társasághoz kötődő tevékenységéhez, de meg 17
