Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Bulla Béla szerepe a Magyar Földrajzi Társaság életében
Bulla Béla és Bulla András A kor neves földrajzosainak, elsősorban Bulla Bélának és a kommunista párttag Kocb Ferenc erőfeszítéseinek, diplomáciai munkájának eredményeként, a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára, a Belügyminisztérium a felfüggesztést megszüntette. 1952. október 3-án, alapítása utáni 80. évben újjáalakulhatott a Társaság. Az újjáalakuló ülés Bulla Bélát elnökké, Koch Ferencet főtitkárrá választotta. Az alakuló ülésen Bulla Béla megfogalmazta a társaság, mint tudományos fórum és szakmai érdekvédelmi közösség előtt álló feladatokat. Ezek vázlatos felsorolásban a következők: • a haza földjének megismerése és megismertetése, • minél több geográfus bevonása ebbe a munkába (tagtoborzás, vidéki fiókok szervezése), • a szakosztályok vitafórumok legyenek a tudomány legfontosabb elvi, elméleti, módszertani kérdéseinek a megvitatásához, • az iskolai oktatás segítése, a mit és hogyan tanítsunk kidolgozása, • a Földrajzi Közlemények újraindítása, de ebben csak olyan cikkek jelenjenek meg, amelyek átjutottak a nyilvános szakosztályi előadás és vita hasznos szűrőjén, • a földrajztudomány népszerűsítése ismeretterjesztő előadásokon, idővel népszerűsítő folyóirat indítása, • 3-5 évente kongresszusok szervezése az elért eredmények bemutatására, külföldi résztvevők meghívásával, a termékeny tapasztalat- és eszmecsere, a problémák kölcsönös megismerése érdekében, • a külföldi földrajzi társaságokkal a kapcsolatok kiépítése, • a hazai tájak alaposabb megismeréséhez vidéki ván- dorgyűlések szervezése, • hagyományaink megbecsülése, ápolása. Ezt a programot változtatás nélkül vállalja, vállalhatja a Magyar Földrajzi Társaság mai vezetősége és tagsága is. Az új elnök irányításával a következő évben megalakult a Természeti és a Gazdasági Földrajzi, illetve a Didaktikai (1954-től Oktatásmódszertani) Szakosztály, továbbá a Szegedi és a Pécsi (1954-től Dél-Dunántúli) Osztály. 1954-ben létrejött a Tiszántúli Osztály. A Karsztkutató Bizottság 1955-ben Karszt- és Barlangkutató Szakosztállyá alakult. Az elnök készítette elő, de már lemondása után alakult meg 1956-ban a Hegymászó Szakosztály. Az újjáalakulást követő évben, 1953-ban újraindították a Földrajzi Közleményeket, az új évfolyam, összevont 1-2. számának kiadásával. Ez tartalmazta Bulla Béla elnöknek, az alakuló ülésen elmondott programbeszédét (Az újjáalakult Magyar Földrajzi Társaság programja). Ugyanezen év szeptember 12-14. között megszervezték a Társaság vándorgyűlését Zircen. Ebben az időben több száz fős országos gyűlés megszervezése rögtön felhívta volna a politikai szervek figyelmét. Ennek elkerülésére zseniális megoldást választott az elnök és a választmány. Reguly Antal, az Észak-Urált és az ott élő nemzetiségek elterjedési területeit térképező, Oroszországban is elismert tudós nyelvész szülővárosát választották a konferencia színhelyeként. A Szovjetunió által is elismert személyhez kötődő, a korábbi baráti orosz-magyar kapcsolatokat ismertető konferencia ellen a politikának sem lehetett kifogása, ellenkezőleg melegen támogatta azt. A vándorgyűlési meghívóban szerepelt, hogy a szállás az iskolában lesz, szalmazsákon, pokrócot, lepedőt, 16
