Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Bulla Béla szerepe a Magyar Földrajzi Társaság életében
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 15. szám, 2006. — Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, pp. 15-22. BULLA BÉLA SZEREPE A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ÉLETÉBEN Dr. Papp-VáryÁrpádDSc A Magyar Földrajzi Társaság elnöke 1112 Budapest, Budaörsi út 45-, Tel: 1-309-26-00 ÖSSZEFOGLALÁS Bulla Béla 1927. november 17-én lett a Magyar Földrajzi Társaság tagja. A második világháborút követően részt vett a társasági élet újraindításában. Sajnos 1949-ben belügyminisztériumi utasításra a társaság működését felfüggesztették, de alapításának 80. évfordulóján már ismét működött. Az újjáalakuló ülésen Bulla Bélát elnöknek választották. Nevéhez fűződik a Földrajzi Közlemények újraindítása, a Természeti és a Gazdasági Földrajzi illetve a Didaktikai (1954-től Oktatásmódszertani) Szakosztály, továbbá a Szegedi és a Pécsi (1954-től Dél-Dunántúli) Osztály elindítása. 1954-ben létrejött a Tiszántúli Osztály. A Karsztkutató Bizottság 1955-ben Karszt- és Barlangkutató Szakosztállyá alakult. Bulla Béla készítette elő, de már lemondása után alakult meg 1956-ban a Hegymászó Szakosztály. 1956-ban saját kérésére már nem választották meg a Magyar Földrajzi Társaság elnökének, de választmányi tagként, 1959-től társelnökként és a Természetföldrajzi Szakosztály elnökeként segítette a társaság munkáját. Bulla Béla 1927. november 17-én lett a Magyar Földrajzi Társaság tagja. A következő évben a Társaság folyóiratában jelent meg doktori értekezése, A Keszthelyi-hegység földrajza. 1934-ben már beválasztották a viszonylag kis létszámú (30 fős) választmányba. 1938-ban a Nemzetközi Földrajzi Unió amszterdami kongresszusán 5 magyar résztvevő vett rész. Ebből 3 fő, Cholnoky Jenő, Bulla Béla, Kádár László a Magyar Földrajzi Társaság kiküldöttje volt. A második világháborút követően Bulla Béla, a vezető földrajzosokkal együtt szervezte a társasági élet újraindítását. A Magyar Földrajzi Társaság 1945. szeptemberi közgyűlését érvénytelennek minősítette a hatóság, mivel a társadalmi szerv közgyűlését miniszteri biztos jelenlétében kellett volna megtartani. A következő ülésre Bulla Bélát jelölték ki miniszteri biztosnak. Az 1946 áprilisában tartott közgyűlés Mendöl Tibort választotta elnöknek, Bulla Béla a három alelnök egyike lett. Az 1945-1947. évekről nem maradtak fenn a válaszmányi ülések jegyzőkönyvei. Az 1948. és 1949. évi, kézzel írott, hitelesített jegyzőkönyvek viszont megvannak a Társaság könyvtárában. Ezek a jegyzőkönyvek jól jelzik a korábbi munka folytatásának szándékát. 1948-ban 10, 1949. június 9-ig 4 alkalommal ülésezett a választmány. 1948-ban megjelentették a Földrajzi zsebkönyvet, majd a Földrajzi Közlemények 1944-1947 évekre vonatkozó összevont kötetét. Bulla a zsebkönyvben Az Alföld felszínének kialakulása, a közleményekben A két Csíki medence és az Olt völgy kialakulásáról címen írt tanulmányt. A társadalmi élet felett ekkor már megjelentek a viharfellegek. 1948 őszén megalakult a tudományos társadalmi szervezetek felügyeleti szerve, a Tudományos Tanács. A Tanács 1949. április 21-éré behívatta Mendöl Tibort a MFT elnökét és Pécsi Albertet a társaság főtitkárát. Az 1949. április 28-i választmányi ülés jegyzőkönyve szerint, közölték velük, „a társaság demokratikus átalakítására van szükség, de ezt nem erőszakosan óhajtják végrehajtani". Kérték május 2-ig dolgozzák át az alapszabályt, és új tisztikarra tegyenek javaslatot. A határidőre elküldött anyagra az utolsó választmányi ülésig, 1949. június 9-ig nem jött válasz. Hamarosan kiderült, a Belügyminisztérium a Társaság működését, mint reakciós, Trianon ellen tiltakozó, irredenta szervezetet átmenetileg szünetelteti. 15
