Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Lázár Imre: Festőecsettel a világ körül
Sassné Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet sírja Nainí Tálban (Fotó: Dr. Lázár Imre) Tálban kerestek enyhülést a napverte síkság forrósága elől. Ezeken a hegyi üdülőhelyeken kiállítások sorát tartották. Az 1941. év volt a nagy összegzés ideje. A baró- dai White Pavilion Public Garden-ben mutatták be azokat a nagyméretű képeket, amelyet a mahárádzsa udvaráról, a pompás épületekről, kertekről, az udvari ceremóniákról, valamint a környék műemlékeiről, a nép életéről, a táj változásairól festettek. Ezek a képek képezik most a Baródai Múzeum és Képtár híres Brunner-gyűjteményének az alapját^9. Hasonló sikerrel zárult az ebben az időben a bombayi Városházán rendezett kiállítás.50 Időközben kitört a II. világháború, Anglia és Magyarország hadba lépett egymással. A két Brunner, akik magyar állampolgárok voltak, egyszeriben ellenséggé váltak az indiai brit hatóságok szemében. 1942 áprilisában a két Brunnert letartóztatták és először Nainí Tálba, a Himalájában található hegyi állomásra, később a Púná melletti Purandar-erődbe, majd ismét Nainí Tálba internálták. Az internálás ideje alatt el voltak vágva a külvilágtól, de nem a Himalája felséges hegycsúcsainak látványától. A St. Cloud-táborból éppen az örök hóval borított hegyláncra lehetett látni, szemben a Trisúl és a Nandá Dévi hétezer méter fölötti bérceivel. Ezek a hegycsúcsok váltak Sass Brunner meditációinak állandó tárgyává, s ebből az inspirációból több mint egy tucat szebbnél szebb kép keletkezett. A Brunnerek 1944 áprilisában szabadulnak az internáló táborból. Addigra azonban már annyira egyek voltak az örök ihletet jelentő Himalájával, hogy, úgy határoztak, ezen a szépséges hegyi üdülőhelyen telepednek le. Sass Brunner Erzsébet 1950. január 19-én bekövetkezett haláláig itt bérelt házukban, a Deodar Cottage-ban éltek. Sass Brunner Erzsébet sírja is ott van Nainí Tál angol temetőjében, a hegyóriások között, amelyeket oly szívesen örökített meg festményein. Édesanyja halála után Brunner Erzsébet Delhibe költözött és műtermet bérelt az Asóka Szállóban. Művészete elsősorban portréfestőként teljesedett ki. Alig van a XX. századi India történetének olyan jelentős 47
