Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Somogyi Sándor: Bulla Béla és a folyóvízi geomorfológia
milliárd m3 csapadéknak mi lesz a sorsa az országban. Annyit azonban 0 kifejt, hogy Láng Sándor profesz- szor számításai szerint annak a csapadék mennyiségnek csupán a 15-20 %-a kerül lefolyásra, amely értéket Lászlójfy W. hidrológus kutatásai is támogatnak. A fajlagos lefolyás értékei az ország területén 3 1/s km2 alatt vannak. A folyóhálózat fejlődésének különbségeit főleg a teraszok hasznosítják és mutatják, melyek 0—7 m-es magasság között váltakoznak az emelkedő hegységek és a süllyedő Alföld folyóvölgyei mellett. A legmagasabb teraszszintek a Visegrádi-szorosban 270 m-en találhatók. Mivel folyóink túlnyomó része a Kárpát-medence szomszédos államaihoz tartozik, azok részletes adatait is csak azokból tudjuk beszerezni. Ezért nem is egységesek a Kárpát-medence részeire vonatkozó adatok. Az ország jelenleg két nagy vízgyűjtő egységre, a Dunáéra (417 km) és a Tiszáéra (579 km) tagolódik, melyek azonban a határon túl egyesülnek. A dunai rész felszíne tagoltabb, így lefolyása is változatosabb. Ezt jellemzi a Duna esése is, amely a Komárom feletti 25 cm/km-ről Mohács alatt 5 cm/km-re csökken. A vízhozama viszont csupán 100 m3/s-mal lesz több a D-i határnál, mint a Ny-inál mérhető. Árvizei 800 cm körüliek maximálisan, míg kisvizei 140 cm körül ingadoznak. Jég minden télen jelentkezik, de beállása csak 2—3 évenként következik be. Tartóssága általában nem éri el az 1 hónapot. A vízhőmérséklet 0—27 °C között váltakozik. A hordaléktöménység a folyam hazai hosszában 80—100 m3/s között váltakozik. Görgetett hordalék Fájsz alatt már nem található, bár a Ny-i határon még 370.000 m3 az évi mennyisége. A szabályozás fő célja és eredménye az egységes meder kialakítása volt, amit korunkra sikerült elérni a Felső-Dunán is. Balról egyetlen mellékfolyója az Ipoly/5145 km2-es vízgyűjtővel/, míg jobbról a Lajta, Rába, Sió és a Dráva csatlakoznak hozzá. Az országnak a Tisza a másik nagy folyója 46.537 km2-es vízgyűjtővel és 579 km-es hosszal. Vízhozama Szegednél 4700 m3/s árvizek idején, míg nyaranta 147 m /s-ig csökken. Mellékfolyói beágazzák az ország K-i felét. Az Alföld vízgazdálkodását is a Tisza mellékfolyói irányítják/árvizek levezetése, öntözés, halászat, fürdőzés stb./ Tisztelt Emlékkonferencia! Szíves elnézésüket kérem, hogy ilyen elmélyülten foglalkoztam szűkös szaktudományi kérdésekkel. Ügy gondolom azonban, hogy ezzel tartoztam egykori nagyrabecsült kedves Professzorunknak, akinek születési évfordulójára itt most emlékezünk. Talán Őneki is jól esne, ha hallaná, hogy egykori szaktudományi tevékenységére és megállapításaira még mindig részletesen emlékezünk. De úgy gondolom, hogy kedves hazánk — Magyarország- földrajzára vonatkozó adatai és következtetései nagyobb részt állandó érvényessé- gűek, amelyek az utánunk következő generációknak is útmutató jelentőségűek lesznek. BÉLA BULLA AND FLUVIAL GEOMORPHOLOGY by Dr. Sándor Somogyi The paper is a summary of Béla Bulla’s works on the geomorphic action of rivers. In the second volume of his text-book ’Physical Geography’, published in 1954, he devotes an extended chapter to rivers within the frame of exogenic forces and treats erosion and accumulation separately. The changes in river regime are a most complicated and debated issue in physical geography. River terraces attest to tectonic and climatic change. The control of terraces on human settlement, production and transport are significant. They witness valley evolution. According to Bulla this chapter was among the most critical in contemporary Hungarian geography. Translated by Dr. Dénes Lóczy 14 A Lápos-patak völgye (Fotó: Bulla Béla)
