Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
IRODALMI FIGYELŐ - Halász Péter: Nem lehet nyugtunk (Kovács Sándor)
Ujházy Kolos NAPBÓL VAGY, PORRÁ LESZEL A fehér ember esete Indiánföld lakóival olvasmány, hiszen számtalan hasznos és érdekes információt tartalmaz bizonyos indián népekről. A könyv szereplői a fantázia szülöttei, gondolataikat és sorsukat azonban valóságos folyamatok irányítják. Szimbolikus alakok, akik népük keresztjének hordozói. Sorsukon keresztül mutatja be a szerző népük helyzetét, életfeltételeik megváltozását, a fehér ember megjelenésének hatását, a megoldás keresését saját és a Föld egyre szaporodó problémáira. Mácsai Anetta Halász Péter NEM LEHET NYUGTUNK Magyar Napló, Budapest, 2004., 490 oldal Halász Pétert régi szakmai szálak fűzik a múzeumhoz. Értékes tanácsokkal segítette a Kárpát-medence magyar feltárói című kiállítás erdélyi vonatkozású anyagainak bemutatását. Halász Péter a csángó magyarok történelmi sorsának, kultúrájának mai kutatója újabb kötettel lepett meg bennünket. Az ebbe összegyűjtött publicisztikai írások, esszék és útirajzok, négy évtized munkájának gyümölcsei. A hét fejezet közül az Etelközben címűben a moldvai csángók eredetének történelmi kérdésére ad választ a szerző a tudomány mai álláspontjai szerint. Az álmuk még magyar című fejezetben a csángók természetes és erőszakos asszimilációjának tényeivel, körülményeivel szembesülhetünk. Egy fejezetben ízelítőt kapunk egy leendő csángó helytörténeti lexikonból. Hagyomány cím alatt bepillantást nyerünk a csángók hagyományos népi kultúrájába. (Néprajzi gyűjtéseit egyébként egy korábbi kötetében már részletesebben összefoglalta.) Itt ad kitekintést a szerző a nem moldvai - hanem gyimesi, hétfalusi és bukovinai - magyarokra vonatkozóan is. A Főhajtás című fejezetben a moldvai csángók földjére eljutó vagy ott élt kutatóknak, szellemi elődeinek és a nép egyszerű sarjainak, általa megismert nagyszerű embereknek állít emléket. Többek között megemlékezést olvashatunk Petrás Ince Jánosról, aki a reformkorban Döbrentei Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia titkárának kérdéseire leírt válaszaival járult hozzá a csángókkal kapcsolatos ismeretkincs bővítéséhez. O hívta fel a figyelmet arra, hogy a csángóknak nincsenek magyarul tudó papjaik. A szerző több cikkében tisztelettel és szeretettel emlékezik meg a XX. század legnagyobb csángó kutatójáról, a szellemi atyjának tekintett Domonkos Pál Péter személyéről és munkásságáról. Olvashatunk több írást a szintén kortárs Lükő Gáborról, a csángók másik neves néprajzi kutatójáról is. 132
