Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Bíró Lajos Emlékkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban (Biró Anna)
BÍRÓ LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁS A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN Bíró Lajosra mind a néprajz, mind a természettudományok művelői nagy tisztelettel emlékeznek, habár a fiatalabb generációk egyre kevesebbet tudnak róla. A Természettudományi Múzeum erre való tekintettel 2006. július 7. és szeptember 4-e között, Bíró születésének 150., halálának 75. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendezett, amelyet a Néprajzi Múzeummal közösen valósított meg. Az emlékkiállítás a Természettudományi Múzeum kupolacsarnokának egyik oldalát foglalja el, szemben Kölcsey István jómódú vadász trófeáival, amit nemrég adományozott a múzeumnak. A véletlennek köszönhetően összekerült kiállítások, a két ember körülményeit ismerve, egyben érdekes ellenpontot is adtak egymásnak. A terembe belépve egy kifejező Bíró mellszobor fogadja a látogatót, fölötte a felirat „Aki elment a világ túlsó oldalára". E kettőben benne van a kiállítás teljes mondanivalója. A kutató életének és munkásságának bemutatása mellett ugyanis elsődleges célunk az volt, hogy Bírót, mint embert közelebb hozzuk a látogatókhoz, kiemelve humánumát, bemutatva egyéni írói stílusát és humorát, mindezt a hazai tudományért hozott áldozatainak keretében. Fotói közül ezért főként a pápuák hétköznapjait ábrázoló képek kerültek bemutatásra, elsősorban a gyűjtéssel és a kulturális relativizmussal kapcsolatos idézeteivel kommentálva. Ahogyan néprajzi és természettudományos gyűjteményeinek bemutatásakor is az új-guineai anyagra helyeztük a hangsúlyt. Bevezetésként olvashatjuk Bíró életrajzát, új-guineai útjához kapcsolódó térképet és képeket láthatunk, és olvashatjuk a múzeummal kötött szerződését, amely ez idáig a kutatók számára is csak kevésbé volt ismert. Személyes tárgyainak és gyűjteményének ötletes bemutatása, amely Tözsér Agnes munkáját dicséri, néhány doboz és rafia segítségével, olyan hangulatot kelt mintha Bírót munka közben, vagy Uj-Guineá- ból való hazatérte után, kicsomagolás közben értük volna tetten. Látható többek közt a fényképezőgépe, (bőrtokjával és üvegnegatívokkal együtt,) iskolák számára készített rovargyűjteménye, sőt egy fémdoboz is, amelyen a díszítésül szolgáló női portrét a pápuák Bíró európai feleségének véltek. Néprajzi gyűjteményéből, amely tudománnyal Új-Guineában kezdett foglalkozni, két vitrinben kaphatunk ízelítőt. Az általa meglátogatott három legfontosabb stílusprovincia, Berlinhafen, valamint az Astrolabe-, és a Huon-öböl tárgykészlete alapján a pápuák hétköznapi és kultikus életébe is nyerhetünk némi betekintést. Ahol erre lehetőség volt, a tárgyak magyarázatául Bíró tárgyleírásai szolgáltak, a két megjelent leíró-katalógus alapján. Préselt új-guineai és krétai növények révén betekintést nyerhetünk Bíró kevésbé emlegetett, ám értékes botanikai gyűjteményébe is, amely 130 új fajt és 14 alnémet tartalmaz. Bíró 200 000 darabból álló természettudományos anyaga, amelyből közel 250 faj és 17 állatnem őrzi a kutató nevét, állatcsoportok szerint kerül bemutatásra, a látványosabb fajokat kiemelve. Ügy, mint bogarak, kabócák, poloskák, hártyásszárnyúak és a lepkék. Utóbbiak közül a legszebbek az óriás madárlepkék. A vitrineket Pál János rovarfestményei, és a Természetrajzi Füzetek korabeli, kézzel készült illusztrációi teszik színesebbé; utóbbiak a modern nyomdatechnika 103 ízelítő Bíró Lajos botanikai gyűjteményéből (Fotó: Szarka Emese)
