Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
IRODALMI FIGYELŐ - Könyvismertetések (K. S.-G.Gy.)
IRODALMI FIGYELŐ Bíró Lajos: HÁT ÉV ÚJ-GUINEÁBAN Válogatott írások (A magyar néprajz klasszikusai) Gondolat Könyvkiadó Budapest, 1987 355 oldal, ára: 120 forint Már a cím is új ismeretet ad Bíró Lajos expedíciójáról, hisz az 1923-ban megjelent könyve még a Hét év Új-Guineában címet viselte. Valójában, ha az oda- és visszautazás idejét levonjuk, csak hat évet tesz ki a szigeten való tartózkodása. Ez a megfeszített munkával töltött időszak a gyilkos klímájú országban azonban így is elismerésre méltó. A most kiadott válogatásban Bíró korábban — a 20-as, 30-as években — megjelent műveinek és különböző folyóiratokban publikált írásainak legjellemzőbb részletei kerültek egy kötetbe, elsősorban — lévén néprajzi sorozat része — az etnográfia szemszögéből összeválogatva. így megismerhetjük a Hét év Új-Guineában címmel kiadott levelezését (többek közt Szalay Imréhez, Chyzer Kornélhoz stb. írt leveleit), részleteket kapunk az Új-Guineai utazásom emlékei cimű, 1932-ben kiadásra került könyvéből, újra olvashatjuk az Est-ben megjelent cikkeit, bepillantást nyerhetünk néprajzi gyűjtéseinek leíró jegyzékeibe. Bíró Lajos életét és munkásságát Bodrogi Tibor jeles néprajzkutatónk ismerteti tudós alapossággal a kötet bevezetőjében. Bár néprajzi szempontból nyújt a legtöbbet az olvasónak e kötet, azonban más tekintetben is figyelemreméltó olvasmány. Képet kaphatunk belőle a klasszikus utazónak számító Bíró Lajos egyéniségéről: őszinte és büszke hazafiBÍRÓ LAJOS Hat év Úi-Guineában ságáról, hatalmas munkabírásáról, a tudomány ügye érdekében vállalt áldozatkészségéről, a korabeli felfogás szerint vadembereknek tekintett pápuákkal szemben tanúsított előítéletmentes, humanista beállítódásáról, minden nehézségen átsegítő egészséges, fanyar humoráról. Bíró Lajos szenzációszámba menő és világviszonylatban is kiemelkedő eredménnyel járó, 200 ezer állatot és 6 ezer néprajzi tárgyat összegyűjtő egyszemélyes expedíciója e könyv révén válik a ma emberének is szélesebb körben hozzáférhetővé. A Bíró Lajos munkásságát bemutató könyv a nagy utazó emberi tartása, önzetlensége, állhatatossága, bátorsága, humanizmusa és hangyaszorgalma révén i ma ifjúságának is igazi eszményeket, értékeket felmutató, nevelő hatású olvasmány. Mert ma is követendő példa kell legyen az olyan jellem, aki így vallott hazájához való viszonyáról: „Nem számítom magam azok közé, kik érdemül tulajdonított kötelességteljesítésükért mindjárt a haza bőkezű jutalmazását várják, s ha reményeik nem teljesülnek, a haza hálátlanságáról szoktak panaszkodni. A haza nem tartozik nekünk semmivel, mi tartozunk neki mindenünkkel. Minthogy nincsenek hálátlan szülők, csak hálátlan gyermekek.” Kovács Sándor P. J. Imperato: ARTHUR DONALDSON SMITH AND THE EXPLORATION OF LAKE RUDOLF A. D. Smith és a Rudolf-tó felderítése Medical Society of the State of New York New York, 1987 96 oldal, 40 ábra (fényképek, metszetek, térképek) A gazdagon illusztrált kiadványt a szerző a Ru- dolf-tó felfedezésének 100. évfordulója alkalmából adta közre, mégpedig először a New York State Journal of Medicine egymást követő számaiban öt részletben, mely anyag aztán összegyűjtve, könyv formájában is hozzáférhetővé vált. A kiadó orvosi társaság, a szerző orvos; mindez azzal is magyarázható, hogy eredeti képzettségét tekintve A. D. Smith is orvos volt, aki furcsa karrierje során felfedezővé, természettudóssá és diplomatává vált. A felfedező Teleki-expedíció után 7 évvel — 1895 nyarán — ő érte el másodikként a Stefánia- és Rudolf-tavakat, és számolt be könyvében a Teleki-vulkánnak az éjszaka sötétjében messziről is látható újabb kitöréséről. Emberei között volt egyébként Teleki karavánfőnöke, Idrisz Dualla és fegyverhordozója, Kharso is. A könyv elsősorban A. D. Smith életpályájának és utazásainak megörökítése (kétszer volt a Rudolf-tónál és járt Kínában, valamint Indiában is), de nagyon sok adatot tartalmaz a tó környékén 1910-ig megfordult valamennyi expedicióról. Telekiről és vállalkozásáról újat nem igen tudhatunk meg, de Höhnel második útját részletezi. A magyar—osztrák expedíció politikai hátteréről
