Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Stein Aurél-emlékülés (K. J.)
A felavatott emléktábla a létrehozó intézmények koszorúival (Englert Edit felv.) aki továbbra is szándékozik műalkotásaival gazdagítani a magyar geográfia tudománytörténeti nagyságait. Őrizze Cholnoky Jenő egyetemi tanár emlékét is az a tisztelet és megbecsülés, amelyet a Panteon szelleme eddig sugárzott felénk!” Az avatóbeszéd elhangzása után az emléktábla alatt elhelyezték koszorúikat az emléket állító intézmények: Balatonfüred Város Tanácsa, a Balatoni Intéző Bizottság és a Magyar Földrajzi Társaság képviselői. Az emléktáblát díszítő bronz dombormű Cholnoky Jenő fiatalkori képmását vetíti elénk, a harmincas éveiben járó kutatóét, mivel életének ezen legtermékenyebb szakasza kötődik a Balatonhoz. A márványtábla kezdő sorai őt idézik: . .Mit ér a hegy, ha nem tükrözik vissza a csendes tó tükrében, s mit ér a kilátás, ha annak határait nem növeli óriássá ... a mindig változó Balaton”. Köszöni Dénes STEIN AURÉL EMLÉKÜLÉS A Körösi Csorna Társaság és a Magyar Földrajzi Gyűjtemény közös szervezésében 1987. november 25-én Érden, a Magyar Földrajzi Gyűjtemény épületében Stein Aurél születésének 125. évfordulóján emlékülés elevenítette fel a világhírű Ázsia-kutató életpályájának mérföldköveit, szerteágazó tudományos munkásságának eredményeit. A konferenciát Szalkay Sándor, az Érdi Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője nyitotta meg. Köszöntötte az esemény résztvevőit, a Magyar Földrajzi Társaság, a Körösi Csorna Társaság, a Múzeumbarát Kör tagjait, a megjelent érdeklődő szakembereket, pedagógusokat, diákokat. Beszédében kiemelte, hogy Stein Aurél személyes példaképül szolgálhat a pedagógiai munkában. Az első előadó, dr. Kara György egyetemi tanár, az ELTE Belső-Ázsia Tanszékének vezetője Stein Aurél Belső-Ázsiában folytatott kutatásait értékelte, kiemelve a Tarim-medencében végzett régészeti ásatásainak nemzetközi jelentőségét. Bethlenfalvy Géza tibetológus (MTA), a Körösi Csorna Társaság főtitkára Stein Aurélnak az India- kutatásban betöltött kiemelkedő szerepét elemezte. Utalt arra, hogy Stein segítői közé tartozott Duka Tivadar és Leitner Vilmos, valamint hangsúlyozta, hogy érdeklődését Körösi Csorna munkássága motiválta. Kultúrtörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű szanszkrit és egyéb indiai, belső-ázsiai, kínai nyelvű kéziratok tömegét, sok száz buddhista festményt talált. Dr. Csongor Barnabás egyetemi tanár (ELTE) és dr. Ferenczy Mária tudományos kutató (MTA) „Stein Aurél és a Kína-kutatás” című, eredeti színes diapozitívekkel illusztrált előadásukban a magyar tudós tun-huangi barlangtemplomokban végzett feltárásait a sinológia és a művészettörténet nézőpontjából értékelték. Dr. Apor Éva tudományos kutató, az MTA Keleti Könyvtár és Gyűjtemény vezetője a tudós Perzsiában folytatott orientalisztikai és régészeti munkásságát elemezte. (Előadását a jelen kiadványban adjuk közre.) Dr. Kubassek János geográfus, múzeumigazgató (Érd) Stein Aurélnak azokat a publikálatlan, forrás- értékű leveleit ismertette, melyeket Londonban, a Royal Geographical Society archívumában, 1983- ban kutatott fel. A Kasmírból és Belső-Ázsiából keltezett, a Királyi Földrajzi Társaság vezetőinek címzett levelek képet adnak az expedíciók szervezésének, lebonyolításának körülményeiről. Horváth Gergely, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Földrajz Tanszékének adjunktusa a geográfus szemszögéből mutatta be Stein Aurél belső-ázsiai expedícióinak földrajzi és térképészeti sikereit. Stein Aurél elsőként térképezett nagy kiterjedésű ismeretlen vidékeket a Nansan, a Kunlun és a Pamir hegységekben. Az emlékülés teljességre törekvő képet adott a XX. század legjelentősebb magyar földrajzi felfedező utazójáról, akinek munkássága nemcsak az orientalisztika, a régészet és a művészettörténet, de a természeti földrajz és a térképészet terén is maradandó értékekkel gazdagította az egyetemes tudományt. Dr. Kubassek János 78
