Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Megnyílt a „Magyarország tudományos felfedezői” c. állandó kiállítás (J. K.)
A Magyar Földrajzi Múzeum épületének keleti szárnya, itt került megrendezésre az első állandó kiállítás „Magyar utazók, földrajzi felfedezők" címen. A galéria nevű, két szintre bontott helyiségben őrzik a geográfia tudománytörténeti relikviáit. A két épületszárny együttes alapterülete 508 nő, légköbtartalma 2500 m3. tásában vállalt szerepet. Egy fiatal város régi gondok megoldására hozott áldozatot, túltekintve a köz- igazgatási határokon, a szűkebb helyi érdekeken, nemzeti ügyet szolgál. Most, hogy az épület teljes egészében a múzeum rendelkezésére áll, s újabb, állandó kiállítása is megnyílik, még inkább értékelni tudjuk a közös összefogást, az önzetlenül végzett társadalmi munkát. Tanulságos ez olyan szempontból is, hogy még e sanyarúan szegényes gazdasági körülmények közepette is van mód cselekedni, számíthatunk az emberek áldozatvállalására, a kulturális értékek gazdagítására. A régi kiállítás a világ — mondhatnám a világ- egyetem — magyar felfedezőit mutatja be Julianus baráttól Farkas Bertalanig. A mostani a mindenkori Magyarország tudományos megismerésének útját követi nyomon. E sorrend is tükrözi a magyar szokásokat, hiszen mi mindig előbb fedezzük fel a nagyvilágot, mint hazai értékeinket. De talán éppen emiatt tudjuk azután igazán megbecsülni azt, amink van, ami megmaradt. A múzeum a befogadó város előtt tiszteleg, amikor kiállítja a település földrajzi helyzetének dokumentumait, a nevezetes érdi őskori telep leleteit, s a sors által idáig üldözött bukovinai székelyek hagyományos kultúrájának emlékeit. Hála nékik, hogy hosszú vándorlásaik során is megőrizték, s a köz javára átmentették. Tisztelt Közönség' Ez a mai nap azért is jelentős az intézmény életében, mert fejlődésének, a gyűjtemény gyarapodásának, tudományos eredményeinek, közművelődési Káka Rozália a bukovinai székelyek gyűjteményének kiállításán dolgozik sikereinek eredményeképpen kivívta a „múzeum” címet. A feldolgozott muzeális és segédanyag minősége, a kiállítások rendje, a nagy elődök emlékére rendezett tudományos tanácskozások, a színvonalas ismeretterjesztő előadások, a múzeumbaráti kör érdekes rendezvényei, a gyermekfoglalkozások, a „Földrajzi Múzeumi Tanulmányok” tartalmas füzetsorozata mind-mind azt mutatják, hogy ez az intézmény rászolgált a múzeumi rangra. Örömmel adom át az erről szóló hivatalos okmányt és kívánok további sikereket, gazdagodást és bőkezű támogatókat az érdi Földrajzi Múzeumnak. Az idelátogatóknak pedig hasznos időtöltést, szellemi gyarapodást, maradandó élményeket kívánok.” Az ünnepi avatóbeszéd elhangzása és a bekeretezett okirat átadása után rövid kultúrműsor következett. Először Ferenczi Csongor szavalta el Tamás Menyhért egyik versét, majd Halász Péter, a Honismeret c. folyóirat szerkesztője tartott megemlékezést a bukovinai székelyekről. Ezután az érdi Bukovinai Székely Népdalkor színes népviseletbe öltözött
