Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata

BOROS ADAM (1944): Az érdi magaspart. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz. 76. kötet 4. sz. 236. füzet. 1944. okt.-dec. 191-202.

BULLA BÉLA (1939): Terraszvizsgálatok Budapest és Adony között. Földr. Közi., 2: 92-107; 3: 176-190.

BULLA BÉLA (1941) : A magyar medence pliocén és pleisztocén terraszai. Földr. Közi., 4: 199 —230.

CHOLNOKY JENŐ (1926): A földfelszín formáinak ismerete. Morfológia. Budapest

CHOLNOKY JENŐ (1937): Magyarország földrajza. Budapest. 240 -241.

FÖLDVÁRI iALADÁR (1929): Adatok a Bia-tétényi plató oligocén-mocén rétegeinek stratigrafiájához. Ann. Mus. Nat. Hung., 35-39.

FÖLDVÁRI ALADÁR (1931): Pannonkori mozgások a Budaihegységben és a felső-pannon tó partvonala Budapest környékén. Földtani Közi., 51—63.

GÁBOR1NÉ CSÁNK VERA (1968): La station du paléolithique moyen d’Érd, Hongrie. Akad. Kiadó, Budapest

HALAVÁTS GYULA (1898): A Budapest vidéki kavicsok kora. Földtani Közi. 28. (7-9): 291-299.

HALAVATS GYULA (1902) : Budapest és Tétény vidéke. Magyarázatok Magyarország részletes földtani térképéhez. 16. zóna, XX. rovat. MÁFI Adattár

HALASZ ÁRPÁD (1940 — 42): Érd és környékének régészeti leletei. Két kötet. Kézirat fényképekkel és rajzokkal. (A Magyar Földrajzi Múzeum archívumában)

HALÁSZ ÁRPÁD (1958): Érd és környékének általános geológiája. Kézirat. (A Magyar Földrajzi Múzeum archívumában)

HALÁSZ ÁRPÁD (1965): A Kaptárkői barlang-= Szidónia- barlang. Karszt és Barlang, II. 91.

HOFMANN KÁROLY (1871): A Buda —Kovácsi hegység földtani viszonyai. M. kir. Földtani Intézet Évkönyve, 1871.

HO RUSITZKY HENRIK (1938): Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája. Hidr. Közi.

HUNYADI LÁSZLÓ (1962): Az érdparkvárosi gerinces ősmaradvány-lelőhely. Földtani Közi. 460—463.

ISPAITS FERENC (1942): Érd földrajza. Szakdolgozat. Kézirat

KAISER LÁSZLÓ (1935) : A Budaörsi-medence földrajza. Budapest

KARÁCSONYI SÁNDOR-SCHEUER GYULA (1965): Vízföldtani megfigyelések Diósd térségében. Hidrológiai Tájékoztató, jún. 63 —65.

KORDOS LÁSZLÓ (1983) : A magyarországi eggenburgi-szarma- ta képződmények szárazföldi gerinces maradványai, biozoná- ciója és rétegtani korrelációja. MAFI Évi Jel. 157 — 165.

KÖRÖSSY LÁSZLÓ (1940): Budapest környéki kőbányák és kőzetek. Földtani Ért. 3 — 4: 88 — 101.

KRETZOI MIKLÓS (1961) : A diósdi gerinces fauna és a miocén- pliocén határ kérdése. Földtani Közi. 91 (2): 208—216.

MIHALIK LÁSZLÓ (1926): A Tétényi-plató földrajza. Földr. Közi. 5 -6 : 90-103.

MOLNÁR BÉLA (1986): A Föld és az élet fejlődése. Tankönyv- kiadó, Budapest

OZORAY GYÖRGY (1962): Kaptárkői-sziklahasadék. Karszt és Barlang. I. 18.

OZORAY GYÖRGY (1963): A Tétényi-fennsík vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztatóján. 35—39.

PAPP FERENC (1964): Tétényi-fennsík, Törökbálint környéke, Sóskút. In: Schafarzik— Vendl—Papp: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Bp.

PÉCSI MÁRTON-MAROSI SÁNDOR-SZILÁRD JENŐ (szerk., 1958): Budapest természeti képe. Akad. Kiadó, Budapest

PÉCSI MARTON (1959) : A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák. III. Akad. Kiadó, Budapest

Szarmata mészkőfejtő az Érdi-fennsíkon Sóskáinál — Lóczy Lajos 1894. évi fényképe (a Magyar Földrajzi Múzeum archívumából)