Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata
történelmi ókorban a szarmata nép élt, és először ezen a vidéken vizsgálták ezt a kőzettípust. Anyaga közvetlenül a lajtamészkőre települt a középső- micoénban, 13—12 millió évvel ezelőtt. Faunája közül leggyakoribbak a Cerithium-csigák, ezért pl. Szabó József cerithium-rétegeknek nevezte, mások a cerithiumos mészkő nevet használják. Elterjedt a durvamészkő fogalom is, mivel a kőzet szerkezete lyukacsos, porózus az egymáshoz tapadt csigaház- törmeléktől. A Cerithiumok toronyformájú csigafélék, hosszúságuk általában 3—5 cm, de sokkal nagyobb fajok is léteznek. A Cerithiumokra jellemző, hogy jól elviselik a víz sótartalomváltozásait és különösen kedvelik a csökkent sós vizű tengerrészeket. A szarmata mészkő fizikai tulajdonságai nagyon különbözőek: egyes rétegei olyan lazák, hogy kézzel is szétmorzsolhatók, máshol olyan kemény, hogy kalapáccsal is nehéz szétverni. Nyomószilárdsága tehát széles határok között mozog: 50—600 kg/cm2, de vannak sokkal keményebb kőzetpadok is. A durvamészkövek erősen porózusak, hézagtérfogatuk 10—15%. Az üreges szerkezet miatt a kőzet jó hőszigetelő, kiválóan alkalmas házépítési célra. A fennsík közelében fekvő települések régi házainak zöme szarmata mészkőből kifűrészelt tömbökből épült. Legbecsesebb építőkő a finom szemű, gombostűfej nagyságú foraminiferákból18 álló porózus mészkő. Ilyet bányásznak jelenleg a sóskúti üzemben, de korábban Érden, Diósdon, Törökbálinton, Tétényben, Budafokon sok kisebb-nagyobb kőfejtő működött (Schafarzik F., 1904). Budapest lakóházainak építési anyaga jórészt ezekből a bányákból került ki. Sóskútról szállították több fővárosi középület homlokzatának anyagát (Magyar Tudományos Akadémia, Műegyetem, Vigadó, Királyi vár, Citadella). Sóskútról származtak azok a hatalmas kőtömbök, amelyekből a Lánchíd oroszlánjait faragták ki. Természetesen sóskúti mészkőből épült Érden a Földrajzi Múzeumnak otthont adó hajdani Wimpffen-kúria is. ■ *9. 0 10 2oL 3o\ 5ol 60l 70 sói 901 too 770 720 750 7£0m 75ol 760 770 7 íol 790 20oi 270 22o[ 23C 2iC 25Í 2f kőzet kor millió év (mától) I lösz pleisztocén 1 agyag, homok szarmata mészkő bentonit lajtamészkö kavics, homok homok, homokkő • ay«9 („kiscell1") pliocén ’.miocén köz. miocén 2-11 12-14 15-16 alsómiocén felső- .. ,n oligocénzJ 3. ábra. Az Érdi-fennsík üledéksorozata Nem szakemberek számára a vidék legkevésbé ismert kőzete a bentonit, mivel 10—40 cm vastagságú rétegei megbújnak a mélyben a szarmata mészkő tömegében, s csak nagyobb feltárásokban lehet rábukkanni. Vulkanikus eredetű kőzet, az ún. riolit- dácittufa agyagos mállásterméke, amely vulkáni kitörések magasba szállt és a tengerbe hullt poranyagából keletkezett vízalatti elbontódás (hal- mirolizis) útján. Zsíros tapintású, gyurmaszerűen lágy, világos zöldes színű kőzet. A bentonit sokoldalúan hasznosítható. Régen fullerföld vagy kallóföld néven gyapjútisztításra, növényi olajok, bor, Fűrészelt szarmata mészkőből épült öreg házak Sóskút on 29
