Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Szilasi Ildikó Hermina: Angola ma - Magyar László nyomában

Az utolsó kvanyama király, Mandume ya Ndemufayo unokája Fotó: Lantai-Csont Gergely

Huambo és Kuito környéke után a szerzőpáros Dél-Angola felé vette az irányt. Áthaladtak Lubango városon, amelynek vonzáskörzetében nem győztek a helyi turisztikai látványosságokban gyönyörködni. A Tundavala - hegyszoros csak egy azok közül a helyszínek közül, amelyet érdemes felkeresni a változatos tájegységekkel bíró Angolában. Délen, a Kunene folyó mentén a kvanyama népcsoporttal dolgoztak, majd ellátogattak a Kámba-tóhoz is, ahogy Magyar is tette egykoron. A hagyománytisztelő, a természettel szimbiózisban együtt élő szarvasmarha-tartó népcsoport elvarázsolta a szerzőpárost. A többnejűségben élő, kiterjedt nagycsaládok nagy szeretettel fogadták a kutatókat. A facölöpökkel védett, labirintusszerű, az összetartozás szimbólumaiként értelmezhető kör alapú portákon belül zajló élet mind antropológiai, mind fotográfiai értelemben sok érdekességgel és tanulsággal szolgált.

A szerzőpáros az expedíció 30 napos angolai szakasza alatt 11 tartomány érintésével 7000 km-t tett meg, majd tovább folytatta útját északra, a kongói határ felé. Az expedíció angolai szakaszának végén, 2012. július 3-án a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatót szervezett Luandában. A Magyar László nyomában járó expedícióról a Nemzeti Televízió (TPA) és a Zimbo TV az esti híradóban számolt be, a nemzeti rádió (RNA) pedig exkluzív összeállítást közölt. A sajtótájékoztatón a Kulturális Minisztérium képviseletében Francisco Alexandre, a Nemzeti Levéltár igazgatóhelyettese is részt vett.

A Kongó folyó mentén

Stanley baobab fája Bomában, a Kongó deltája Moandánál. A történelmi és turisztikai helyszíneken helyi idegenvezetők várják az arra járó kongói, és elenyésző számú külföldi turistát. Előadásaikban eddig a Kongó folyó 1482-es felfedezőjét, Diego Cao portugál hajóst és Henry Morton Stanley felfedező nevét idézték. Ma már tudják, hogy van egy rendkívüli életúttal rendelkező utazó-felfedező, akit illik belefogalmazniuk előadásaikba. Magyar László ugyanis 29 évvel Henry Morton Stanley előtt leírta a Kongó folyó és az Atlanti óceán torkolatvidékét. Magyar az angolai Ambrizból, hat kabendai hajóssal 18Д8. május 9-én indult útjára. Felhajózott az Atlanti-óceán és a Kongó folyó találkozásáig, majd tovább követte a Kongó folyó útját, szigeteket, homokzátonyokat és víziló csordákat kerülgetve, az egykori Fároszongói - mai Yelala - zuhatagig, ahonnan visszafordult.

55