Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Buttinger Dániel: Repülj a kék vércsével

A múzeumpedagógiai program ismertetése: „A ki szárnyak nélkül röpül tettét megbánya” - Ouve, á pálálá enene, öli szókéira, tyálinga olonyima" A kiállítás egészének megtervezésekor fontos szempont volt, hogy a fel­használt anyag és a múzeumpedagógia összekapcsolódjon az oktatási cél megvalósítása érdekében. A kiállítási térben kialakított játékpálya, mely egyrészről irányítottan vezeti végig az ide látogató gyermekcso­portokat, másrészről a múzeumpedagógiai feladatlap segítségével ismeretanyagukat is bővíti. Ahogyan már korábban leírtam, a kiállítás a kék vércse vándorútvona­lára épülve kerül bemutatásra, ezért maga a játék a madár vándorútvo­nalát szimbolizálja. Játékmezejét a terem padlóján találják a gyerekek, az egyes négyzetekhez kérdések, játékos feladatok társulnak, melyeket helyesen megoldva tudnak tovább jutni a résztvevők. A játék csoportosan történik, kezdete valójában maga a kiállítás. Itt a résztvevőkkel ismertetjük a „szabályokat”, valamint kiosztásra kerül­nek a feladatlapok, melyek segítségével bejárják, értelmezik a kiállítást. Módszertanilag a „felfedező módszert” alkalmazzuk. Ennek során a természetes kíváncsiságukra épített segédanyag irányítja a gyereke­ket. Előre megtervezett útvonalon, kérdésekkel, játékokkal hívjuk fel a figyelmüket a kiállított anyagra. így a kiadvány szelektál és súlyoz a kiállítási anyagban, lényegre koncentrál, vezeti és irányítja (térben és tartalmilag) a gyermeket, s különböző (képes, rajzos, játékos) feladata­ival önálló ismeret-felfedezésre készteti. Mindezzel sajátosan aktivizál­ja, mintegy rákényszeríti, hogy tudatosabban és figyelmesebben nézze meg a kiállítást, keresse az összefüggéseket, rendszerezze a látottakat. Ezzel nem burkolt cél volt, hogy a kiadvány feladatainak megoldásával mélyebb ismereteket szerezzenek a gyerekek, mint az iskolai tanórán. Előnye még, hogy a papír alapú anyagot, mint emlékeztetőt a gyerekek megtarthatják, a tanulás folyamán bármikor elővehetik, átismételhetik.2 A feladatlap összeállításakor fontosnak tartottuk, hogy az egyes korcsoportok képességeinek megfelelő feladatok legyenek kialakítva, valamint, hogy ezek változatosak legyenek, minél több élményt nyújt­sanak, és így könnyítsék a tudás rögzülését a gyerekeknél. Induló mezeje a Kárpát-medence. A padlón futó játékmezők segítségével végighaladnak Afrika legjellegzetesebb tájain, az adott tájegységhez, tablókhoz kapcsolódóan kérdéseket, feladatokat, játékokat kell megol­daniuk a résztvevőknek. A munkafüzetben több feladattípus szerepel. 2 http://data.munka.hu/data/mediatar/ pdf/ujak/muzeumpedagogus.pdf Rajzos feladatok, mint pl. térkép kiegészítése, a madár vándorútvona­lának berajzolása, térképkészítés. Ezekkel a feladatokkal a gyermekek számára érzékelhetővé, térben elhelyezhetővé válik az a terület, ame­lyen Magyar László járt, nem elvont, „ismeretlen” fogalom marad Ango­la, vagy akár Afrika, mint kontinens. Mindez megmozgatja fantáziájukat, beleláthatnak Magyar László munkásságába, térképkészítőkké válhat­ni Fotó: Lantai-Csont Gergely

Next

/
Thumbnails
Contents