Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Tárgyak

5. Festőzuzmó: Magyar László élete utolsó éveiben festőzuzmó gyűjtésből tartja fenn magát.

A felfedező valójában a festőzuzmóról vagy más néven lakmusz zuzmóról (nem moháról) ír. Elsősorban a meleg égövi tengerpartokon élő Roccella zuzmónemzetség fajairól van szó, amelyek tömegesen élnek a szárazabb trópusi tengerpartok bokrain, fáin. Festő hatását az ókor óta ismerik. A XIX. században a zuzmó festékanyagát textíliák színezésére használták.

Különböző kémiai hatásra a szín befolyásolható. Magyar László korában a festőzuzmó komoly kereskedelmi cikk volt.A festőzuzmó (Roccella) fajai néhány kilométeres sávban csak a tengerparti zónában élnek, ameddig a párás és sós tengerparti szél hatása érezhető, mert a levegő pára- és sótartalma létfontosságú a zuzmó számára.

6. Női szobor: Jombe, Kongó.

7. Szűrő: Ezzel a háromszög alakú eszközzel készítik a szódabikarbónát a bunda asszonyok. Lukamba falu, Bandundu tartomány, Kongó.

8. Ujjzongora

5. Festőzuzmó

6. Női szobor

7. Szűrő

8. Ujjzongora