Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)
Magyar László útjai
Magyar László útjai ^ 4 . imttimmn Felhajózott a Kongó folyón, 1848. május 9-én indult, május 12-én a Ponta de padrao hegyfoknál elérte a Kongó (vagy Zaire) folyó torkolatát. Június 6-án elérte Bomát, ahol Dél-Afrika egyik legnagyobb rabszolgavására működött akkoriban. Július 1-én elérte a fároszongói (mai nevén Yelala) vízesést. A kongói utazás naplója itt megszakadt. Igen nagy tudományos érték részletes és izgalmas leírása a folyó menti rabszolgatelepek életéről, min-1848. december 9-én szállt partra Benguelában. Itt határozta el az ország belsejébe való utazást. Egy csereárukat szállító karavánhoz csatlakozott, beszerezte a szükséges felszerelést, élelmet és csereárut, szolgákat fogadott fel, egy udvarmestert, egy szakácsot és három rabszolgát, akik málháját és időnként Magyart is vitték a vállukon. 1849. január 15-én indultak el, 38 napi hegyvidékeket átszelő utazást követően érték el Bié országot. A fejedelem, Kajaja- Kajangula engedélyével telepedett le, aki megkedvelte és feleségül kínálta neki egyik leányát, Ina Kullu Ozorot. Az ajánlatot nem lehetett visszautasítani és 1849. május 23-án a frigy afrikai módra megköttetett. Hangszerek ....ősi tölgyek körül telepedék le a karaván, s a fellobogó tüzek mellől nemsokára viszángysi hangszer vastollainak pengetése hallatszék, mely sajátságos zene késő éjjelig tartott.” «••***.. Ily módon vitették magukat szolgáikkal a főurak és az utazók a függőágyban, az ún. tipójában
