Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Makádi Mariann: A múzeumpedagógia lehetőségei a földrajztanárok képzésében
A múzeumpedagógia lehetőségei a földrajztanárok képzésében két kínál a földrajztan tárgy tanulásához. A hallgatóknak fel kell keresniük az intézményt, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján bemutatást adjanak arról. Ehhez részben a leírás módszerét alkalmazzák, vagyis ismertetést készítenek valamely kiállításáról és a múzeumban folyó pedagógiai tevékenységekről megadott szempontsorok segítségével. Annak érdekében, hogy megismerjék a kiállítási anyagok elrendezési logikáját, alaprajzot készítenek a helyszínről, egyes tárgyak helyét bejelölik egy alaprajzba, illetve egy kiállítási helyszín alaprajzát vagy egy utazás útvonalát azonosítják, értelmezik. E tevékenységek során elsősorban pedagógiai és módszertani szempontokat vesznek figyelembe. A kiállítási anyagok tartalmi áttekintését és szakmai logikájának megismerését rendszerezési feladatok szolgálják (pl. a szoborkertben megismert tudósok, utazók csoportosítása különböző szempontok alapján). Abban a félévben, amikor elsősorban a földrajztanítás módszereivel foglalkoznak a leendő földrajztanárok, annak lehetőségeit ismerik meg, hogy hogyan lehet feladatlappal irányítani a múzeumban folyó tanulási munkát. Ennek érdekében különböző módszertani megközelítések alapján készült feladatlapokat oldanak meg modellezve a gyerekek múzeumi tanulási feladathelyzeteit. Amikor a feladatlap csak utasításokat tartalmaz, akkor arra szolgál, hogy a pedagógus elképzelései szerinti sorrendben és logikai úton vezesse végig őket a kiállítási anyagon, főleg tárlatvezetéshez kapcsolódik. Amikor feladatai megfigyelési szempontszerűek, akkor a tartalom feldolgozását a tananyagnak rendeli alá, és tetszőleges sorrendben válaszolhatók meg. Előfordul, hogy feladatai a munkafüzetekéhez hasonlóak. Különböző jellegűeket (pl. szöveg-, táblázat-, ábra- és térképvázlat-kiegészítés, válogatás szókészletből aláhúzással, rajzolás stb.) kell megoldani a kiállított anyag alapján, de a válaszok mind ott helyben megtalálhatók. Amikor a feladatlap problémafelvetéseket tartalmaz, akkor a megfelelő információ megkeresése a lényeg, különféle helyekről (pl. a tárlókból, vagy a vitrineken kívül a fali tablóról, a szakirodalomból, a kiállítás-vezető füzetből, a világhálóról) és személyektől (pl. a teremőrtől, a múzeumpedagógustól) szedhetők össze. A megoldás sikere függ a megoldók leleményességétől, kreativitásától is. A tapasztalat szerint ez a változat legeredményesebben csoportmunkában dolgozható fel (3 fős kiscsoportokban). Az is cél, hogy a hallgatók megismerjék a múzeumi feldolgozásra alkalmas feladattípusokat. Ehhez felhasználjuk a helyi szakemberek által összeállított, kiváló múzeumpedagógiai füzeteket, feladatlapokat is. Amikor pedig már ismert a feladatlapok kínálta módszer, a tanárjelölteknek össze is kell állítaniuk különböző képzésmetodikai céloknak (pl. kommunikációs formákat gyakorló, szociális vág)' tanulási kompetenciát fejlesztő) megfelelő feladatsorokat. 83 T
