Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Weiszburg Tamás et al.: A múzeumi oktatás lehetőségei az ELTE TTK Temészetrajzi Múzeumában
A múzeumi oktatás lehetőségei az ELTE TTK Természetrajzi Múzeumában lógiai és Boncztani Múzeumokat. 1944 végén másik, ugyancsak pusztulással fenyegető veszély is leselkedett a gyűjteményre. A hungarista kormány elrendelte ugyanis az egyetem Németországba való kitelepítését. MAURITZ BÉLA (1881-1971) - az ásvány- és kőzettan professzora, akkoriban az egyetem prorektora - azonban az életveszélyt is vállalva szembeszegült az utasítással. A háború dúlását igen, de az átalakuló egyetem mohó helyiségigényét már nem élte túl a Kőzettár: 1952-ben lebontották. Bizonyos tervek szerint hasonló sors várt volna az Ásványtárra is, amelynek helyén kari olvasótermet kívántak berendezni, erre azonban nem került sor. A gyűjtemény 1959-ben nyerte el azt az elrendezést, amely negyven évnél is hosszabb ideig szolgálta az ásvány- és kőzettan oktatását, és amely a Budapesten végzett geológusok százai számára jelentette és jelenti a legendás ^Ásványtár”-^. A gyűjtemény az ’50-es évek eleje óta, főként ajándékozás útján, folyamatosan gyarapodik, a Nemzeti Múzeum ásványgyűjteményének 1956-ban történt leégésével pedig Magyarország leggazdagabb gyűjteményévé vált. A ’80-as években megkezdődött korszerű katalogizálása. A kiállítás lebontására csak a közelmúltban került sor, amikor is a Természettudományi Kar a lágymányosi épületekbe költözött át. A déli épület földszintjén lévő hatalmas boltíves terem a felújított, műemléknek számító XIX. századi bútorzatával 2002 óta az Ásvány- és Kőzetkiállítás otthona. Az ott látható tárgyak jelenleg a következő témák szerint csoportosulnak: • 230 év emlékei: a gyűjtemény története Mária Teréziától az 1970-es évekig • 1000 ásványfaj: az ásványrendszertan • 81 elem forrása: a periódusos rendszer és az ásványok • Meteoritok és becsapódásaik • Drágakövek • Ásványok, kőzetek és ércek az emberiség történetében • Láva: fotó és kőzetkiállítás • Híres magyar lelőhelyek ásványai: (Budapest Kis-Sváb-hegy, Csódi-hegy) Egy ma már hozzáférhetetlen lelőhely kincse: kaiéit a budai Kis-Sváb-hegyről. A legnagyobb, halványsárga kristály hosszúsága 7 cm. Az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum gyűjteménye (BE24451, fotó: Pekker Péter ©). 69
