Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Deákné Kis Judit: Az iskola és a múzeum kapcsolata a Duna Múzeum és az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola gyakorlatában
A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője folyamon 3,8-ra értékelték a diákok ezt az oktatási formát. Második helyre mindkét évfolyamon a digitális tudáshordozók kerültek, és harmadik helyre az egyénileg megszerzett tudás került. Elgondolkodtató, hogy utolsó helyezett lett a tankönyvből szerezhető ismeretanyag. Ezek szerint diákjaink a 8. és a 9. évfolyamokon legkevésbé a tankönyvekből, és leginkább a tanári magyarázatokból, illetve a tanári segédeszközök-Honnan szerzed az ismereteket? 5 4 з 2 1 О Felmérés eredménye a Honnan szerzed az ismereteket? kérdésre bői, a digitális adathordozókból szerzik a tudásukat. Úgy vélem, ez jól érzékelteti, hogy mekkora felelőssége van a szaktanárnak abban, milyen módszereket választ, és hogyan tanítja a diákjait. A második kérdéskör, hogy milyen tanulási formát választanál, ha te alakítanád ki a tanórák menetét, módszereit, az alábbi eredményt hozta. A 9. évfolyamon első helyre került a digitális adathordozók minél szélesebb körű alkalmazása, második helyezett a múzeumi óra, illetve kis különbséggel a tanári magyarázat lett. A 8. évfolyamon holtversenyben első helyen a múzeumi órák és a digitális adathordozókat alkalmazó tanítási órák álltak. Érdekes, hogy a tankönyv értékelése a 8. és 9. osztályokban is igen gyenge (3,1 ill. 2,0!) osztályzati átlag eredményeket produkált, hasznosságáról viszont megoszlanak a vélemények. Míg a 8. osztályosok hármas érdemjegyet adnának a tankönyvnek, és igényelnék a segítségét az otthoni felkészüléshez, addig a 9. osztályosok csupán kettes osztályzatra értékelik, ők inkább egyénileg szeretnék a tudásukat megszerezni. Tehát a „hojjyan szeretnél tanulni?” kérdéskörben mindkét évfolyamon 32
