Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Dr. Vásárhelyi Tamás: A múzeumpedagógia képzés jelene, jövője és a természettudományi muzeológia
A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője teszik őket. Ilyen és hasonló okok miatt a tudományok iránti szimpátia, a természettudományi tantárgyak iránti érdeklődés hanyatlik, amint arról szubjektív beszámolóktól a PISA felmérések eredményéig számos jel árulkodik. Egy, a mában és a mai társadalomban élő múzeum joggal érezheti feladatának nemcsak azt, hogy a gyűjteményében lévő anyagot mutassa be - hosszú idővel ezelőtt, más küldetésnek megfelelően létrehozott gyűjteményében és ugyancsak régen rögzült módszerekkel - hanem azt is, hogy a természet és társadalom mai állapotának megfelelően folytassa eddigi tevékenységét. A már említett SETAC projektünk célja a múzeumok és iskolák együttműködésével aktív állampolgárokat nevelni, akik igénylik a tudást, a természettudományos alapokon nyugvó gondolkodást és a cselekvést előnyben részesítik az ösztönös vagy nemtörődöm életformával szemben. Mindkét fenti megközelítés segíthet abban, hogy a természetet jobban ismerő, és azt tudatosabban védő látogatók hagyják el a múzeumokat, és ennek pozitív hatásúnak kell lennie magára a természetre nézve is. Középpontban a látogató Az alábbiakban, ízelítőnek, bemutatok néhány olyan elméletet, amelyek a nemzetközi szakirodalomban már elfogadottak, és amelyek az MTM által szervezett továbbképzés anyagában is szerepelnek. Ezek közös jegye, hogy a múzeumi figyelem középpontjába a látogatókat helyezik. FALK és DIERKING (2000) kontextuális tanulási modellje a múzeumlátogató élményében meghatározó körülményeket így sorolja: • személyes tényezők (a látogató kora, neme, iskolázottsága, érdeklődése, az attitűd, amivel érkezett), • szocio-kulturális tényezők (kivel vagy kikkel érkezett, milyen az ő szerepe a csoporton belül - idegenvezető, hangadó, meghúzódó, elszenvedő - és kivel vagy kikkel találkozik a múzeumban a látogatók és a múzeumi dolgozók köréből) és végül a • fizikai tényezők (a térség és az abban való eligazodási lehetőségek, a színek, szagok, zajok) • és nem utolsó sorban a kiállítás a maga sajátos, értelemre és érzelmekre egyaránt ható kommunikációs eszközeivel. Az oktatás újszerű elmélete (ROEDERS és GEFFERTH 2007) új megvilágításba helyezi a tanulás-tanítás viszonyát, nem a tanár által leadott (a múzeum által bemutatott) ismeretanyag elsajátítását helyezve előtérbe, hanem a tanuló által aktívan elsajátított ismereteket és készségeket. A tanár (az oktató, a tanító jellegű múzeumi kiállí12
