Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Földgömbök a múzeumban - Földgömbök és az oktatás

Földgömbök a múzeumban Kiállításunk földgömbgyűjteménye nyolc földgömbből áll. A legidősebb a Gönczy Pál által 1863-65 között első ízben oktatási célra készített, szemléletes természetföldrajzi, naptárkeretes glóbusz. Egyik legérdekesebb Hunfalvy János által 1870-ben szerkesztett „Földünk a legújabb felfedezések nyomán" című földgömbünk mely a részletes domborzati ábrázolásokon túl a tengeráramlásokat és a hajóútvonalakat is mutatja. A sarkvidékek és Grönland partvidékének ábrázolása hiányos, hisz akkoriban még csekély földrajzi ismeretanyag állt rendelkezésre a térségről. Látványos a 80 centiméter átmérőjű, domborműves, fe tehetően Angliában készített, angol feliratokkal ellátott forgó földgömbünk. Az 1910-ben Kogutowicz Manó szerkesztette naptárkeretes földgömbünk már nagyüzemi megrendelésre, oktatási szemléltetőeszközként Magyarországon készült, melynek érdekessége, hogy a tenger alatti kábeleket is feltüntették rajta. Földgömbök és az oktatás A földrajztanítás elengedhetetlen feltétele a szemléltetés. A földgömbök térhódítása a középiskolákban volt jelentős. A legelső magyar földgömböt a pesti piaristáknak köszönhetjük a XVIII. század második felében. Magyar nyelvű föld- és éggömböt az 1867-es kiegyezés után a prágai Felk cég gyártott, a feliratok magyarra fordítását Gönczy Pál készítette el. 1892-ben a milleniumra Kogutowicz Manó, térképész - aki mögött már ekkor is elismert szakmai munkásság állt - cégével számos színvonalas kiadvánnyal, földgömbbel jelent meg. Kogutowicz cége 1901-ben felvette a Magyar Földrajzi Intézet Rt. nevet. A legnevesebb magyar geográfusokkal Lóczy Lajossal, Kövesligethy Radóval, Thirring Gusztávval, Cholnoky Jenó'vel dolgozott szoros együttműködésben. Hunfalvy János földgömbje Hunfalvy János (1820-1888) geográfus, a földrajz első egyetemi tanára volt hazánkban. 1870ben ő alapította az ország első földrajz tanszékét a budapesti egyetemen. Tudását nagy terjedelmű, enciklopédikus művekben tette közzé. Nagy szerepe volt a nemzetközi felfedező utazások és magyar felfedezőink, kutatóink eredményeinek, ismeretanyagának közzétételében a geográfia iránt érdeklődő közvélemény számára. A Magyar Tudományos Akadémia 1865-ben rendes tagjává választotta.