Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Abesszínia Albert Schweitzere - Sáska László - A Kilimandzsárótól Nagymarosig - Kittenberger Kálmán

Széchenyi Zsigmond a múzeumalapító Széchényi Ferenc ükunokája nemcsak kitűnő vadász és természetbúvár volt, hanem történelmi családjához méltó hazafi is. Ezt bizonyítja a róla szóló ado­ma: „Egy politikus az 1956-os forrada­lom után megkérdezte Széchenyitől: Hogy lehet az, hogy Ön nem disszidált? - Mire Széchenyi így válaszolt: A Zsiga foglalkozott evvel a gondolattal, de a Széchenyi nem engedte!"(Magyar uta­zók, földrajzi felfedezők, Bp. 1973) A kafferbivaly Afrika legnagyobb patás állata. Testhossza elérheti a 3 métert, súlya a 900 kg-ot. Ahol bőséges a táp­lálék, akár 2000 példányból álló csor­dák is élnek. Egyedszámuk csökkenése a mezőgazdasági területek térnyerése okán szembetűnő. Az öt legveszélye­sebb afrikai vad közé sorolják. Kafferbivaly (Syncerus caffer Kelet-Afrika, Kittenberger Kálmán gyűjtése, 1929 Topi antilop (Damaliscus lunatus) Károlyi István gyűjtése, 1928. Mészáros Kálmán (1894-1971) Orvosutazó, Afrika-vadász Gyulán született. Orvosi dip­lomája megszerzése után az I. világháborúban sebészként gyógyított. 1924-ben a munka­nélküliség miatt Abesszíniába vándorolt ki, ahol Godzsám fejedelmének háziorvosa lett. 1930-ban I. Hailé Szelasszié császár hadserege főorvosává nevezte ki. 1936-ban az olaszok támadása elől Tanganyikába menekült, majd 1938-ban visszatért Magyarországra. Vadász- és útiélményeit földrajzi ismeretekben gazdag könyvben adta közre. Molnár Gábor (1908-1980) Amazónia vadászutazója Budapesten született. Pápán mezőgazdász képesítést szerzett. 1930­ban a Nemzeti Múzeum felkérésére állattani gyűjtés céljából harmadmagával Bra­zíliába utazott. Társai megbetegedtek és visszafordultak, ő egyedül folytatta a munkát. 1932 végén robbanástól el­vesztette a szeme világát. Hazatért és vakon leírta amazóniai élményeit. Köny­vei az ifjúság körében nagy sikert arattak, és újabb írásra ösztönözték. Az 1960-as években Mongóliában, 1972-ben pedig újra Brazíliában járt. Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Három földrész vadászutazója A könyvtár- és múzeum­alapító Széchényi Ferenc ükunokája. Nagyváradon született, Münchenben és Cambridge-ben agráregyetemet végzett. 1927-től kilencszer járt Afrikában vadász- és gyűjtőúton; 1935-ben Alaszká­ban, 1937-ben Indiában vadászott. Az útjai során megismert tájakat és népeket élvezetes formában írta le. Könyvei több kiadásban, közel egymilliós példányszámban, hat nyelven jelentek meg. Afrikából származó trófeái kiállításunk értékes látványosságai.

Next

/
Thumbnails
Contents