Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Kölcsönautóval a Szaharában - A Magyar-Lengyei Szahara-expedíció

Kölcsönautóval a Szaharában A Magyar-Lengyel Szahara-expedíció A négyszemélyes nemzetközinek tekinthető tudományos expedíció 1967-ben indult a Szaharába. Az expedíció vezetője Balázs Dénes (1) geográfus, múzeumunk alapítója, magyar tagjai Csekó' Árpád (2) fizikus és Martinovich Sándor (3) térképész geográfus voltak. A több mint egy évig tartó vállalkozás keretében magyar szakemberek első ízben keltek át a Keleti-Szaharán és kutatásokat végeztek a Tibeszti hegységben. Az expedíció legfőbb tudományos célja a karsztfejlődés intenzitásának vizsgálata sivatagi klímájú mészköves területeken, de a kutatott terület szélesebb körű földrajzi vizsgálatát, mint például a szél felszínformáló tevékenységének, vagy a jelenkori vulkanizmus és az utóvulkanizmus sajátosságainak kutatását is szem előtt tartották. Mindezek mellett rovar- moha- és néprajzi gyűjtéseket is végeztek a térségben. Miért utaztak kölcsönautóval? Az expedíció szervezése közben problémát okozott, hogy az anyagiak hiánya miatt nem juthattak terepjáró autóhoz. A tervek szerint tömegközlekedve jutottak volna el a térségbe, majd karavánokhoz csatlakozva szelték volna át a Keleti-Szaharát. Azonban a szerencsés véletlen közbeszólt. Egy lengyel hegymászó expedíció terepjáró gépkocsiját, egy Staróó típusú teherautót Dobieslaw Walknowski (4) néprajzkutató közvetítésével kölcsönkaphatta az expedíció szaharai kutatásaihoz. Cserébe Walknowski is az expedíció tagja lett. A Tibeszti és környéke az expedíció munkaprogramjának központi témája volt, annál is inkább, mert a területen fekvő Bardai oázisban levő, állandó személyzettel német kutatóállomás működött. Jürgen Höverman professzor közbenjárására az expedíció tagjainak szállást és ellátást biztosítottak az állomáson, és segítséget kaptak kutatásaikhoz. Az expedíció komoly szakmai eredményeiről több száz kőzet- talaj- és vízminta, több ezer meteorológiai adat, 20 000 fényképfelvétel, 1 km hosszú 16 mm-es fekete-fehér mozgófilm, nagyszámú rovar- és mohaminta, néprajzi tárgy és számos szakmai- és ismeretterjesztő tanulmány és könyv tanúskodik. Az Antarktisz-kutatása A brit Királyi Földrajzi Társaság Kongreszszusa 1895-ben határozatot fogadott el, mely megfogalmazta, hogy a földrajzi felfedezések utolsó nagy kereskedelmi, tudományos és geológiai szempontból is kiemelt célpontja az Antarktisz. Módszeres, tervezett kutatás vette kezdetét. Kiemelkedő közülük a Robert Falcon Scott vezette expedíció (1901-1904), mely igen nagy jelentőségű zoológiai, biológiai, geológiai és meteorológiai eredményekkel tért haza. A déli pólus eléréséért vívott ismert vetélkedésből Scott és Amundsen expedíciói közül Amundsen került ki győztesen 1911. december 14-én. Az Antarktisz vitrin a kiállításon