Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Zichy Jenő expedíciói - Cholnoky Jenő utazása a „sárkányok országában"

'je- ^ Legfőbb feladata az volt, hogy a Jangce és a Hoangho folyók mederváltozásainak okait elemezze, tanulmányozza. Az ösztöndíjként kapott 1500 forint gyakorlatilag hajójegye kifizetésére, az utazási költségekre és egy dzsunka vásárlására volt elegendő. Ezzel a kisméretű, fedeles hajóval utazta be a Jangce torkolati ágait, hogy kiderítse, van-e alapja a régi kínai krónikákban leírt rejtélyes Jangce torkolat létezésének. Cholnoky leleményességének eredményeképpen egy francia társaság alkalmi tanácsadói ajánlatát elfogadva jutott el Nanking vidékére. Később itthoni támogatásból Pekingbe hajózott és utazást tett a Góbi-sivatag pereméig. Útközben lösz- és futóhomok-kutatásokat végzett. Sanghajban francia vállalkozók mandzsúriai arany- és ezüstbányáik szakértői vizsgálatára kérték fel, jó fizetés mellett. Cholnoky természetesen vállalta a feladatot, mert így alkalma volt eljutni Kína északkeleti, szélsőséges időjárású, de ásványkincsekben igen gazdag tartományába. Cholnoky felfedezett egy 100.000 négyzetkilométernyi kiterjedésű bazaltfennsíkot, a földrajztudományban eddig nem jegyzett lávamezőt. Cholnoky a mintegy 19 hónapot felölelő utazásán térképezett, ábrákkal, metszetekkel illusztrált terepi feljegyzéseket készített. Kutatóútja során fontosnak tartotta a táj, annak keletkezése és az ott élő lakosság életmódja közötti öszszefüggések elemzését. Útjának felbecsülhetetlen értékű összefoglalása az igényes alapossággal elkészített, szakmailag és nyelvileg is igen magas színvonalú kéziratos útinaplója. A napló nem a nagyközönségnek íródott. Kínai utazásának tudományos ismeretterjesztést szolgáló és az utazás kalandos élményeit is közkinccsé tevő összefoglalása, „A sárkányok országából" című nagy sikerű könyve. Imamalom A tibeti buddhizmus leggyakl_ rabban használt vallási eszköze. Forgatása vallási értelemben érdemnek számít, így a szent szövegeket olvasni nem tudó hívők számára is lehetőség nyílhat a folyamatos imádkozásra. Felépítését tekintve központi része egy zárt henger, mely egy tengely körül forog. A hengeren belül, feltekerve egy papírcsík található, melyre szent szövegeket írnak. A henger minden egyes fordulata megfelel a papíron levő összes imaformula, ún. mantra elmondásának. Az imamalmot mindig a nap járásával megegyező irányban kell forgatni, ez a szigorú irányultság érvényes a buddhisták szent helyeinek körüljárásakor is. Többféle méretű imamalom létezik. A múzeumi darab kézben forgatható, de van asztali változat is. Sokszor a vizet, vagy vajmécsesek meleg levegőjének erejét, vagy a szelet használják hajtóerőként. Léteznek több méter magas imamalmok is, jellemzően kolostorok, templomok bejáratánál. Cuha-völgyi vasút A Cuha-patak vadregényes, sziklás völgye a Bakony egyik legelragadóbb kistája. A Győr-Veszprém vasútvonal mentén fekvő, alagutakkal, viaduktokkal Veszprémvarsány-BakonyszentlászlóÉpül a „magyar Semmering" Fotó: Gubányi Károly hagyatékából