Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Kőrösi Csoma Sándor

Körösi Csorna Sándor (1784-1842) Az elszegényedett székely kisnemesi családból származó, de igen tehetséges Körösi Csorna Sándor már a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban foglalkozott a magyarság ázsiai őshazája kérdéskörével, és egy nagy kutatóút tervével. A későbbiekben Göttingenben nyelvészetet és teológiát tanult, kiváló nemzetközi rangú tudós tanárok alapozták meg utazása ismeretanyagát. 1819-ben indult útnak. Alexandria, Aleppo, Bagdad, Teherán, Kabu és Lahore érintésével jutott el Kasmírba. Végcélja Dzsungária volt, ahol az ujgur (jugar) népet kereste volna fel. Egyes kutatók az ujgurokat a magyarok közeli rokonainak tartották akkoriban is. Sok nélkülözéssel járó utazás után jutott el Ladák fővárosába, Lehbe, ahol be kellett látnia, hogy a Karakorum-hegység jeges vonulatai megakadályozzák útja folytatásában. A kényszerű himalájai tartózkodás azonban elévülhetetlen tudományos eredményeket hozott. A brit kormány megbízottjának, Moorcroft-nak ösztönzésére és anyagi támogatásával tibeti nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Az aszkéta módjára megfeszített tempóban végzett kutatómunkájának eredményeképpen 1834-ben Calcuttában (ma Kolkata) napvilágot láthatott az első TibetiAngol Szótár és a Tibeti Nyelvtan, valamint „Tibetországnak földleírása eredeti tibeti kútforrások alapján" című tanulmánya, mely 1885-ben magyarnyelven is megjelent. Körösi a Himalája vidékén igen nehéz körülmények között élt. Fő tápláléka a tibetiek árpaliszttel kevert és jakvajjal ízesített teája, a campa volt. 1832-től 10 éven át Calcuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság székházában dolgozott. Hogy eredeti célját megvaósítsa, 1842-ben ismét útra kelt, de a sors igen kegyeten volt hozzá. Útja során maláriát kapott, és a trópusi láz halálát okozta. Sírja Dardzsilingben a mai napig zarándokhely. Tanulmányai az európai kultúra számára is közelebb hozták a buddhizmus eszmerendszerét, irányzatait, a tibeti gyógyászatot és a klasszikus tibeti irodalmat. Faragott imakövek. Feliratuk •jéjj szövege: „Om mani padme hum" >w/ - ..Te drágakő a lótuszvirágban" '^br^ Zangla, Tibet A ladaki gompák, buddhista kolostorok legérté kesébb kincsei a régi tibeti könyvek és kéziratok Ladák, zarándokok bevésett jelei az Indus partján. Baktay Ervin felvétele, 1928.