Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)
Ázsia feltárása a XIX. században
A XIX. század a felfedezések és a tudo- A század a földrajztudomány megújumányos fejlődésnek is aranykora. Carl lásának is a korszaka. Specializálódott von Linné rendszertana közismertté és a földrajztudomány. Carl Ritter 1817-ben világszerte elfogadottá vált; Charles kidolgozza leíró földrajz programját. Darwin tudományos következtetései, Ferdinand Richthofen szellemi vezefejlődéselmélet gondolata alaposan tésével a természeti földrajz, Friedrich megváltoztatta az emberiség eredetéről Ratzel által pedig az emberföldrajz legalkotott képet; Alexander von Humboldt főbb ismérvei kerültek összefoglalásra, főművében, a „Kosmos"-ban összefog- Valóságos tudományos iskolák jöttek lalta a Földre és a világűrre vonatkozó létre, melyek képviselői új szemlélettel addigi ismereteket. Elszánt, felkészült rendszerbe foglalták a kor földrajzi emberek, nyelvészek, természettudósok ismeretanyagát, keltek útra, a még fehér foltnak számító területek feltárására. Tudományos expe- Bár Ázsia nagy történelmi kultúrák színdíciók egész sora indult a Csendes-óce- tere volt a múltban, részletes tudomáán térségébe, a sarkvidékekre, Ázsia nyos feltárása és feltérképezése a XIX. belső területeire, és felfedezték a rejté- század második felére teljesedett ki. lyes déli földrészt, Ausztráliát. Egyfajta versenyfutás kezdődött a nagy nemze- Sok esetben nemzetközi jelentőségűek tek között a világ mind teljesebb feltáró- honfitársaink egyszemélyes őshazakesára, de szándékaik mögött sok esetben reső, illetve komplex, több tudományott lapult a hatalomért és a befolyásért terület jeles művelőjét magába foglaló való nem fegyverekkel vívott harc. expedíciós utazásai.