Lendvai Tímár Edit (szerk.): Germanus Gyula. A tudós és az ember (Érd, 2009)

Zarándoklatok; Tudományos munkássága (1934-1965)

Kétségtelen tény, hogy az arab országok iránti hivatalos érdeklődés, külpolitikai tájékozódás iránti igény a szocializmus későbbi, 1956-ot követő időszakában felerősítette a könyvkiadói hajlandóságot, de az ol­vasók őszinte visszajelzései, s a könyvek kimagasló eladhatósága meggyő­zően igazolták vissza a döntéshozókat. Törökország, Libanon, Szíria, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Irak, India, Marokkó és az egész iszlám világ kitűnő ismerőjeként összegezte mun­kásságát. Tanítványai, Boga István és Prileszky Csilla fordításában meg­jelent a Gondolat Kiadó Világjárók - Klasszikus útleírások sorozatában a jeles arab utazó, Ibn Battuta zarándokútja és vándorlásai című munka, melynek bevezető tanulmányában nagy ívű képet rajzolt a középkori arab földrajzírók munkásságáról. A földrajzi adottságok, és a kultúra összefüggéseit számos leírásában érzékeltette. E művei közül kiemelkedik az Allah Akbar\, mely a mai napig magyar nyelven a legalaposabb, legsokrétűbb ismeretek tárházát jelenti az iszlám világáról. E kötet elsősorban Egyiptomban és Szaúd-Arábiában szerzett élményvilágán alapul.23 A Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának 100. évfordulója alkal­mából a Tankönyvkiadó Magyar utazók, földrajzi felfedezők címmel rep­rezentatív könyvet jelentetett meg, Kádár László földrajzprofesszor - az 1933-as Almásy expedíció egykori tagja - előszavával. Kádár László A kötet szerkesztői, Somogyi Sándor és Havasné Bede Piroska felkéré­sére Germanus Gyula részletesen megírta visszaemlékezéseit.24 E vissza­tekintésében elevenítette fel 1940-es arábiai utazásának viszontagságait, a Ghureir-wádihoz megtett útját, melyért kis híján az életével fizetett. Befejezésül két személyes élményt idéznék. A sors ajándékának tartom, hogy egyetemistaként személyesen megismerhettem Germanus Gyulát, 23 2004. májusában, Rijádban Yahiya Mahmoud Ibn Junaid, a King Faisal Cen­ter for Research and Islamic Studies főtitkára arról tájékoztatott, hogy folyamatban van az Allah Akbar! arab nyelvű fordítása, melyet Szaúd-Arábiában szándékoznak kiadni. A fordítást Said Faiz Al-Said, a King Saud University College of Tourism and Archaeology professzora, a német nyelvű kiadás alapján készítette el. A konkrét megjelenésről még nincs tudomásunk. A Bengáli tűz című mű angol kiadása alapján K. C. Dutt professzor Új-Delhiben, Indu Mazaldan közreműködésével 2004 óta dol­gozik a könyv hindi nyelvű fordításán. 24 Id. mű: Germanus Gyula visszaemlékezései Keleten tett utazásaira. 324-328. oldal akit első ízben, 1978. szeptember 6-án az otthonában kerestem fel, s ezt követően még két alkalommal látogattam meg. Indiai utamra készülve hallhattam bölcs szavait a természetes határok fontosságáról, Ázsia vo­natkozásában.25 Nagy-Britannia, India, Arábia, Srí Lanka, Tajvan példáin keresztül támasztotta alá, hogy a szigetek és félszigetek államai függet­lenségének megóvásában milyen fontos szerepet játszanak a természeti tényezők. Kitűnően ismerte a politikai földrajz diszciplínáit, s részletesen beszélt az országok közti folyóvizek vízmegosztásának problémáiról. Külön szólt a Pandzsáb vízproblémáiról, valamint a Tigris és az Eufrátesz folyók vízének hasznosítási gondjairól. Úgy vélte, Törökország, Szíria és Irak között akár háborúkhoz is vezethetnek a vízkérdések. Másfél évtizeddel később - Almásy László életművének kutatása so­rán - 1992-1993-ban ösztöndíjasként több hónapot töltöttem Kairóban. Gyakran megfordultam az Egyiptomi Földrajzi Társaság könyvtárában. Ott ismerkedtem meg a társaság elnökével, az akkor 93 éves Szulejmán Husszein arab földrajzprofesszorral, aki három magyar szakember nevét említette, mint olyan, általa nagyra becsült tudósokét, akik nemzetközileg jelentős eredményeket értek el Egyiptom földjének, népének és kultúrájá­nak kutatásában. Almásy Lászlót, a Gilf-Kebír feltáróját, Wádi Szura és az Uweinát-hegységben található Ain Dua sziklafestményeinek és Zarzura­­oázisnak a felfedezőjét, expedíciós útitársát, Kádár Lászlót, a különleges homokforma, a Líbiai-bucka első leíróját, és Germanus Gyulát, az AI Azhar Egyetem egykori diákját és tanárát.26 Mindnyájukról személyes barátjaként beszélt. Amikor elmondtam neki, hogy Kádár László Debrecenben a ta­nárom volt, s 1978-ban Germanus Gyulával is többször találkoztam, igen közvetlenné és barátivá vált. Meghívott az otthonába, ebéden látott ven­dégül, s munkájáról, életútjáról, s az ő kedves magyar kollégáiról órákon át beszélt. Saját magánkönyvtárának használatát is lehetővé tette, mert Almásy László, Kádár László és Germanus Gyula magatartása és egyiptomi munkája olyan barátságot, bizalmat sugárzott rám, mely hat évtized múltán is eleven erővel hatott. 25 Kubassek János: Tájfunok Tajvan földjén, Budapest, 2003. Panoráma Kiadó, 10-15. oldal 26 Kubassek János: Almásy László, a Szahara magyar kutatója, Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán, Nemzetközi Történész Konferencia előadásai, szerkesz­tette: Веке Margit és Bárdos István, 1994. április 13-15., Esztergom 231-242. oldal 51

Next

/
Thumbnails
Contents