Lendvai Tímár Edit (szerk.): Germanus Gyula. A tudós és az ember (Érd, 2009)
Zarándoklatok; Tudományos munkássága (1934-1965)
Germanus 1939-ben, majd 1965-ben tett ismét zarándoklatot az iszlám világ vallási központjába, Mekkába. 1939-ben egy hoszszabbarábiai kutatómunkára készült, Libanonban, Egyiptomban és Szaúd-Arábiában, melynek részét képezte az ismételt zarándoklat. A világháború éveiben nem volt egyszerű e térségbe kijutni, így Germanus teherszállító hajók matrózaként behajózva jutott el Alexandriába, majd Kairóba, Mekkába és Medinába. Végül egy hónapos sivatagi karavánutat tett Rijádba. 1941-ben érkezett haza Budapestre. A háború megpróbáltatásai mellett talán élete legnagyobb tragédiája 1944-ben következett be, mikor felesége önkezével vetett véget életének. Hajnóczy Rózsa elvesztése Germanust évekig tartó gyászba sodorta. Öt évvel később, 1949-ben, kitörve az elkeseredésből nősült meg ismét. Kajári Katalin, írónő és tehetséges zongoraművész lett társa élete hátralévő évtizedeiben. Kajári Kató 1965-ben elkísérte férjét harmadik mekkai zarándoklatára is. MAGYAR KERESKEDELMI TENGERÉSZET Germanus matróz - ahogy ó fogalmaz: „55 évesen én lettem a világ legöregebb hajósinasa'' - Egyiptom partjainál Germanus 1939. évi zarándoklatának volt egy kevéssé ismert politikai küldetése is, melyet Fehárvári Géza, orientalista, egykori Germanus tanítvány foglal össze visszaemlékezésében: „Germanus Gyulából 1939 nyarának elején matrózt csináltak. Magyarországnak akkor néhány ú.n. Duna - Tengerjáró hajója volt, amelyek a Dunán leereszkedve eljutottak a Földközi-tenger különböző pontjaira árukat szállítva. Germanus Alexandriáig maradt a hajón, majd onnan külön gép repítette Londonba, ahol Teleki Pál üzenetét átnyújtotta a Brit Külügyminisztériumban. Hogy az útját teljesen befedjék, Londonból Germanus nem haza jött, hanem második mekkai zarándoklatára Szaud-Arábiába utazott és csak jóval később, 1940-ben tért vissza Budapestre. Évekkel később, amikor már az egyetemet elvégeztem, megkérdeztem Tőle, vajon ismerte-e ennek az üzenetnek a tartalmát? Azt válaszolta, hogy az üzenetet magát nem ismerte, de a lényegével tisztában volt. Két fontos pontot tartalmazott: az egyik az volt, hogy Magyarország soha nem enged át német csapatokat az ország területén Lengyelország ellen felvonulni. A másik pont pedig az, hogy ha a szükség úgy kívánja, akkor fegyveresen fogunk ellenállni a németeknek. Sajnos ez nem Így történt, de az már nem Teleki Pál hibája volt" Germanus Gyula és Kajári Katalin, (Aisha) a zarándoklaton 1965-ben Kajári Katalin fiatalon Germanus vízipipázik „Igazán, testileglelkileg csak a keleti ember tud pihenni. A vízipipa duruzsolása, bugyborékolása, vagy a kávé szürcsölése emlékezteti csupán arra, hogy a földön él." (A félhold fakó fényében c. könyvéből) A Duna nevű gőzös, melynek matrózaként jut el ismét Keletre f j M »y 21 I
