Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - Érdért és az érdiekért — helytörténeti kutatások (KOVÁCS SÁNDOR)

HELYI KIÁLLÍTÁSOK ÉS TÁRGYI GYŰJTÉSEK Időszaki, majd - ahogy az idő erre megérett - új állandó érdi kiállítások készítésével is igyekeztünk a honismereti, helytörténeti oktatás, nevelés ügyét szolgálni. Kovács Sándor készítette el 2000-re Érd ezer éve című 16 tablóból álló fotókiállításunkat, amely első ízben mutatta be teljességre törekedve Érd történetét. Ehhez felhasználta a városi könyvtárban és a művelődési központban is fellelhető anyagokat. Ezt a tablókiállítást többször bemutattuk az érdi EXPO-n — amíg a vásár létezett -, és Érd iskoláiba is eljuttattuk. Egy-egy tematikus érdi jellegű időszaki kiállításra is sor került. 2000. szeptember 26-án mutattuk be Csákány István érdi misszionárius, református lelkész emlékkiállítását, amelyet Majomé Bániczki Julianna tanárnő szerkesztett és mutatott be számunkra. A misszionárius eredeti diafelvételeiből vetítettképes előadást tartott Csákány Tünde, közreműködött Palcsó Sándor. Csákány István Budapesten született 1934. január 5-én. A Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, s bár erős elkötelezettséget érzett a teológia iránt, édesapja kérésére az Agrártudományi Egyetemre jelentkezett. Mezőgazdasági mérnöki és okleveles állattenyésztői diplomát szerzett. Nem kezdett dolgozni, hanem továbbtanult, és 1962-ben lelkészi oklevele birtokában helyettes lelkész, majd egy év múlva megválasztott lelkipásztor lett Érdligeten. Első külföldi kiküldetésére 1970-1973 között került sor, amikor a Kelet-afrikai Presbiteriánus Egyház keretében mezőgazdászként dolgozott a Maszáj Gazdaságfejlesztési Központban Kenyában, Olooseos nevű faluban. Munkája eredményeként a központ nemzetközi bemutató hellyé fejlődött. Megtanult szuahéli nyelven, és tanított a nairobi egyetemen is. Miután küldetése lejárt 1974-1975-ben ismét Érdligeten szolgált lelkipásztorként. Afrikai gyűjteményéből kiállítást rendeztek a Néprajzi Múzeumban, ő maga pedig számos előadást tartott élményeiről. 1975-ben az egyház megbízásából Brazíliában, Saó Paulóban teljesített szolgálatot. 1977. január 10-én egy tengerrengés következtében kialakult szökőárból a rábízott gyermekeket kimentve tragikus körülmények között vesztette életét. 2006. szeptember 25-én Kulifay Gyula református lelkész életművét bemutató kiállítást nyitottunk meg. Előadás tartására ismét Majomé Bániczki Juliannát kértük fel, aki korábban már sokat segített a református lelkészek életének kutatásában. Kulifay Gyula életművének feltárásában óriási segítséget nyújtott második felesége, a német anyanyelvű Margarete Röbbelen asszony, aki nekünk ajándékozta férje hagyatékát: iratait, kéziratait, publikációit, fényképeit és néhány műalkotását, festményét. Kulifay Gyula a Fejér megyei Abán született 1910. május 5-én. Édesapja az abai gyülekezet lelkipásztora volt. Kulifay Gyula gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten, teológiai tanulmányait a Budapesti Teológiai Akadémián végezte. 1934-ben szerzett lelkészi oklevelet. Eközben jogi tanulmányokat Válogatás a Csákány István emlékkiállítás (2000) képanyagából