Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - Hagyatékok és történetek (KUBASSEK JÁNOS)

ALMÁSY-KUTATÁSOK Nagyon tanulságos feltáró- és adatgyűjtő munkát végeztünk Almásy László felfedező ex­pedícióit illetően. A család jóvoltából - még Az angol beteg című Oscar-díjas film 1997-es világsikerét megelőzően - olyan eredeti fényképfelvételekhez jutottunk, melyek a Szahara-ku­tató munkásságának páratlan dokumentumai. Borostyánkőn - a mai Bernsteinben - Maria Kufstein-Almasy betekintést adott Almásy eredeti levelezésébe, mely lenyűgöző és hátborzonga­tó világhorizontokat nyitott meg előttünk. A mintegy két évtizedes búvárkodás megrendítően szép mozzanata volt, amikor veterán repülősök, nyugdíjas pilóták — Kasza József vezetésévei — a saját költségükön Salzburgban felkutatták Almásy elfeledett és felszámolásra ítélt sírját. Min­den bürokratikus akadályt legyőzve energiát, időt, pénzt nem kímélve, síremléket állítottak a Zarzura oázis felfedezőjének. Almásy Lászlóról elhangzott rádióinterjút követően keresett meg Mátyássy Zsolt és Györffy György történészprofesszor, akik elhozták azt a Líbiai-sivatagban ba­rátjuk, Almásy László által használt német katonai lámpát, melyet a magyar felfedező Rommel katonájaként mindenhová magával vitt az éjszakai járőrözéskor. A különlegesen kialakított lámpa fényét egy speciális kupak irányította lefelé, mely lehetővé tette a messziről észrevehe­tetlen katona számára a titkos térképolvasást. Györffy György elmondta, hogy Almásy, távozása előtt otthonukban, náluk lakott, s menekülésekor szomorúan jegyezte meg, nem hiszi, hogy valaha is visszatérhet a szülőföldjére, ahol a háború után oly sok megaláztatás érte. A görögországi Kifissiában gróf Zichy Nándor részletesen elmondta az érdi sportrepü­lőtérhez fűződő, Almásy Lászlóval közös élményeiket. Érden készültek fel 1932-ben arra a kalandos repülőútra, melynek során a Torosz-hegységen átrepülve a szíriai Aleppó közelében, kis híján halálos légibalesetet szenvedtek el. Érden gyakran megfordultak a műegyetemi re­pülőklub tagjai, köztük Vojnich Pál mérnök, aki Almásyval együtt szárnyalt a Duna mentén, az érdi tájak felett. Az Egyiptomi Földrajzi Társaság székházában, Kairóban, 1995-ben tartott előadásomon megjelent Victor Semeica, arab újságíró és történész, s felelevenítette Almásyhoz fűződő személyes sivatagi élményeit. Semeica azt sem titkolta, hogy az 1930-as évek végén többször találkoztak az angol ellenes szabad tisztek mozgalmának tagjaival, Nasszerrel és An­var Szadattal, akik később a független Egyiptom államfői lettek. A Zrínyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetemen tartott előadásomon keresett meg Rekettyés László hajdani pilóta, s átadta azt a kopott trópusi parafasisakot, amelyet - elmondása szerint — Almásy Lászlótól kapott, amikor 1942-ben magas rangú magyar vezérkari tiszteket szállított a líbiai Tripoliba. A diave­títést követően döbbenetes hozzászólásokra került sor, melyek a magyar történelem vészterhes évtizedeiből adtak ízelítőt, az eseményeket átélt emberek szemszögéből. A 2000. évben az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tartottam előadásso­rozatot A Szahara bűvöletében című könyvem megjelenését követően. A hallgatóság közül többen ismerték Almásyt. Montreálban egykori cellatársa, Nika Géza nyugdíjas hadbíró szá­zados emlékezett vissza életének azokra a válságos hónapjaira, amikor a magyar sivatagkutató volt a rabtársa. Kérésemre 2001. augusztus 25-én, Montreálban részletesen leírta élményeit, s ezek az emlékek már könyvem második kiadásában megjelenhettek. Londonban találkoztam Gordon Dines-Jonesszal, a hajdani Long Range Desert Group egykori ifjú katonájával, aki feladataként kapta társaival együtt, hogy próbálják meg elfogni Almásyt, aki az angol vonalak mögé juttatott el két német hírszerzőt. Azóta érdekli az élete, s bámulattal vegyes tisztelet élt benne, mert hajdani ellenfele jobban ismerte a sivatagot, mint a túlerőben lévő angol katonák

Next

/
Thumbnails
Contents