Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - Hagyatékok és történetek (KUBASSEK JÁNOS)

érdekelte, személyes kapcsolatban állt veszprémi földijével, Cholnoky Jenővel. Irodalmi munkásságát a Magyar Földrajzi Társaság - javaslatunkra - Teleki Sámuel-éremmel méltányolta, melyet az Érdi Napok keretében, 1995-ben vehetett át a Magyar Földrajzi Társaság elnökétől, Marosi Sándortól és Harmat Béla polgármestertől. A kitüntetés átvételét követően, néhány hét múlva, Londonban meghalt. Ez volt az egyetlen hivatalos elismerés, melyet szülőhazájától kapott. Özvegye és fia, Szabolcs eleget tettek kívánságának. A hatalmas gyűjtemény hazajuttatásában Pátkai Róbert londoni evangélikus püspök, Szentiványi Gábor londoni nagykövet és Pataki Eszter követségi tanácsos nyújtottak felbecsülhetetlen segítséget. Az állandó kiállításon látható látványosabb indián néprajzi tárgyak Kutasi Kovács Lajos jóvoltából kerülhettek Érdre. SZABÓ ÁKOS TÉRKÉPGYŰJTEMÉNYE Ulmban, a Magyar Kulturális Egyesület szervezésében, 1994-ben tartott előadásom során ismerkedtem meg a hajdani katonatiszttel, Szabó Ákossal, aki meghívott otthonába, s nagy meglepetésemre megmutatta legnagyobb vagyonát, a Kárpát-medencét ábrázoló részletes térképgyűjteményét. Évtizedeken át minden pénzét arra költötte, hogy különböző méretarányú katonai és polgári térképeket vásárolt a Kárpát-medencéről. Mivel családja nem volt, élete alkonyán úgy vélte, hogy az lenne a legjobb, ha közgyűjteménybe kerülhetne páratlan kollekciója. Mivel Magyarországot a háború végén hagyta el, nem ismerte az otthoni viszonyokat. Először arra gondolt, hogy valamelyik német katonai múzeumnak ajándékozza az anyagot. Később Balogh Zoltán grafikusművész hatására megváltoztatta szándékát, s úgy vélte, szülőföldjére kell eljuttatnia a térképgyűjteményt. Több találkozás után döntötte el, hogy a legméltóbb hely Érd lesz, ahol a Magyar Földrajzi Múzeum birtokába kerülhet majd az anyag. Kiadványaink, könyveink ismeretében írásba foglalta végakaratát, azzal a kikötéssel, hogy az anyagot csak halála után vehetjük át és szállíthatjuk el. Váratlanul, Balogh Zoltántól kaptuk a telefonértesítést Szabó Akos haláláról, azzal a megjegyzéssel, hogy a térképgyűjteményt egy héten belül el kell hoznunk, különben a felszámolásra kerülő lakás tulajdonosai rendelkeznek vele, s vagy másnak adják, vagy megsemmisítik. Mivel Szabó Akos a budapesti Hadtörténeti Múzeum számára is hagyományozott értékes könyveket és iratokat, úgy véltem, ez a nagyobb költségvetéssel rendelkező, hatalmas intézmény tud gépkocsit biztosítani ilyen célra. Néhány telefonhívás után kiderült, hogy hetekig tart a bürokratikus eljárás, ameddig egy ilyen kiutazás megvalósulhat a Hadtörténeti Múzeum égisze alatt. Két nap alatt kellett megszerveznünk az Ulmba utazást az Intézményi Gondnokság gépkocsijával. A gondnokság vezetője, Fehér Nándorné és a gépkocsivezető, Völcsei Károly minden szükséges papírt és hozzájárulást két nap alatt elintéztek. Harmat Béla polgármestert 23.00 órakor hívtam fel a lakásán, hogy írja alá a városi gépkocsi külföldre utazásához szükséges engedélyt. Három napon belül Ulmban voltunk, s a nagy értékű térképanyagot birtokba vehettük és hazahozhattuk. NÓGRÁDY GYÖRGY HÚSVÉT-SZIGETRŐL SZÁRMAZÓ GYŰJTEMÉNYE Székely Kinga révén sikerült kapcsolatot teremtenie Balázs Dénesnek Nógrády Györggyel, a Kanadában élő biológusprofesszorral, aki a Húsvét-szigetre szervezett tudományos expedíció vezetője volt. Balázs Dénes is járt a Húsvét-szigeten, s kitűnő útirajzot írt tapasztalatairól.