Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)
A MÚZEUM - A Magyar Földrajzi Múzeum épülete és szoborpanteonja (KOVÁCS SÁNDOR)
utókor emlékezetében. Maga a grófi család nem lakott itt, csak alkalmilag szálltak meg az érdi kúriában, így azt továbbra is a birtok tiszttartói használták. 1926-ban Károlyi Imre gróftól, az utolsó magántulajdonostól az épületegyüttest a község vásárolta meg. A kúria főépületének nyugati szárnyában 1926 után a Szent István Polgári Fiúiskola és igazgatójának lakása, a Buda felőli, másik szárnyban pedig a csendőrség kapott helyet. 1942ben költözött az épületbe a községháza, mely 1950-től tanácsháza néven működött tovább. A Magyar Földrajzi Múzeum (akkor még Gyűjtemény) 1983-ban kapta meg a főépület keleti szárnyát, míg a másik szárnyban tanácsi ügyosztályok és a társadalmi ünnepségeket rendező iroda maradt. Öt év múlva a másik (nyugati) szárnyban is új kiállítótermeket kapott a múzeum. Ekkor még a házasságkötő irodával és díszteremmel osztozott az intézmény, egészen a rendszerváltásig, amikor ők átköltöztek a Polgárok Házába, így a múzeum egy reprezentatív előadóteremmel és újabb irodákkal lett gazdagabb. Az elsőként elfoglalt szárnyban jelenleg két helyiségben a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtára működik. A mai Budai úti bejárat eredetileg le volt zárva. A polgári iskola igazgatójának lakása idején kamra volt mögötte, csak a községháza 1942. évi ideköltözésekor nyitották meg ismét az utcai kaput. Az utcai front timpanonját ekkor díszítették fel Fejér megye címerével, mivel Érd 1950-ig ehhez a megyéhez tartozott. A címeren István király a Szent Korona nevében felajánlja az országot Mária, a magyarok nagyasszonya oltalmába téma jelent meg. Ezt a címert a háború utáni szovjet befolyás következtében 1949-ben a hatóságok egy fakeretes, festett üvegű, vörös csillag formára cserélték, amit az 1956-os forradalom idején távolítottak el a forradalmárok. A múzeumrekonstrukció alkalmával 2000-ben a harmadik Magyar Köztársaság címere került a timpanonra. A főépület eredeti bejárata a mai hátsó udvari oszlopcsarnok felől volt. Az udvari homlokzat timpanonjában feltehetően az építtető család, a Batthyányak pelikános hercegi címere lehetett. (Bizonyára ezért nevezték el Pelikán fogadónak.) A 2000. évi műemléki rekonstrukció kapcsán az épület helyreállítását finanszírozó Érd város címerét helyezték ide. A KOCSISZÍN A kocsiszín eredetileg nyitott épületének, boltíves záródású oszlopait már a XIX. század vége felé befalazták (ezt a beépített ablakok stílusa mutatta). Az ily módon átalakított épületet a kúriába 1926-ban költöző polgári fiúiskola kapta meg szertárak és cserkészszoba céljaira. 1942-ben a községháza Ófaluból történő felköltözésekor a főépület helyett a kocsiszínbe kellett az osztálytermeket is áthelyezniük. 1945 után a helyükre lépő központi leány általános iskola működött itt tovább, majd az 1975. évi megszűnése után a kisegítő iskola otthona lett. Az iskola 1981-ben Újtelepre költözött, így a kocsiszín egy ideig tanácsi raktárként működött, 1987-1997 között a szakmunkásképző iskola gépíró tagozata használta, melynek költözését követően került a múzeum tulajdonába. A már említett 1846-os alaprajzon a kocsiszín főépület felőli végén látható egy zárt helyiség. Ez eredetileg feltehetően a kocsik szerelését szolgáló bognárműhely lehetett. Az iskola idejében tanári szobaként és mellékhelyiségként használták. A 2000-2001. évi rekonstrukciókor a kis helyiséget — igaz két önálló teremre bontva — szintén helyreállították. Ma múzeumpedadógiai foglalkozások rendezésére, illetve kiegészítő raktárként hasznosul.
