Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - A gondolattól a megvalósulásig (A múzeumalapítás útvesztői) (KUBASSEK JÁNOS)

Gazdaságföldrajzi Tanszéke, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Kartográfiai Vállalat munkatársainak. A tudományos szervezetek közül a legértékesebb segítséget a Magyar Földrajzi Társaságtól, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattól, a Magyarhoni Földtani Társulattól kaptuk. Személy szerint külön kiemelendő dr. Gáboriné Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum főmunkatársa, akinek szakmai irányítása és gyakorlati közreműködése tette lehetővé a világhírű érdi ősemberi telep leletanyagának bemutatását. Kimagasló szerepe volt Koka Rozáliának, aki nagy szorgalommal és példaértékű szervezőmunkával gyűjtötte össze az Érdre települt bukovinai székelyek értékes népművészeti munkáit. Székely Kinga, a barlangtani gyűjtemény gazdagításában adott nagy segítséget. Dr. Kecskeméti Tibor és dr. Somogyi Sándor a kiállítás forgatóköny- Kádár László földrajzprovének szaklektorálását végezte. Rengeteget segített Martinovich fesszor Sándor, Füsi Lajos, valamint Becsei Józsefprofesszor, aki Békés megyéből villámhárítóként állt mellénk, amikor a központi finanszírozás csatornái eldugultak. Érd város részéről Pató Simon tanácselnök vette át a működési engedélyt, s ezzel a település első állandó közgyűjteménye joggal lehetett büszke a múzeumi rangra. A tényekhez hozzátartozik, hogy a múzeumalapítás időszakában Érd rengeteg infrastrukturális problémával küszködött. Ilyen helyzetben múzeumért küzdeni nem volt könnyű feladat, de mindig sikerült megértetni és elfogadtatni az illetékes döntéshozókkal, hogy a múzeum Érd lakosait szolgálja, a város hírnevét öregbíti, idegenforgalmi vonzerőt ad, s a szellemi gyarapodás forrásaként segíti az itt élők tájékozódását, életük teljesebbé és szebbé tételét. Köpeczi Béla tudós professzor, művelődési miniszter a múzeumalapító Balázs Dénest a muzeológusok legrangosabb elismerésével, Móra Ferenc-díjjal tüntette ki. Néhány esztendővel később az Országos Széchényi Könyvtárban egy hungarológiai konferencián találkoztam Köpeczi Bélával, aki úgy fogalmazott, Balázs Dénesnek ez a nemes tette önmagában felér egy teljes életművel. Kádár Lászó debreceni földrajzprofesszor 1986-ban a Benyovszky-konferenciát megtisztelte személyes részvételével. A nemzetközi tekintélyű tudós a külföldi szakemberek kötében így méltatta Balázs Dénes múzeumszervező tevékenységét: „Ez az ember egymagában többet tett a múzeum megvalósításáért, mint mi együttvéve". Balázs Dénes előadást tart a múzeumban