Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - Egy múzeumi raktár bemutatása dióhéjban (PUSKÁS KATALIN)

A sérülékeny és körültekintő tárolást igénylő fényképállomány korszerű raktározásához nagy szükség lenne egy hűtött, fémszekrényekkel ellátott fényképtárnak minősíthető helyiségre, ennek kialakítása későbbi terveink között már szerepel. Amíg ez az álom valóra nem válik, addig az eredeti fényképanyag a műtárgyraktárban marad, de már a hagyatékokból és az archívumi anyagból kiemelve, önálló egységként kezelve. Az elmúlt évek nyertes pályázatainak köszönhetően korszerű fotóarchiváló dobozokat szereztünk be, ezekbe csomagoljuk át az eredeti fotóanyagokat. A fényképeket a múzeum munkatársai és a kutatók is, csak az e célra rendszeresített cérnakesztyűben foghatják meg. Az eredeti fényképek digitalizálása nem tervszerű, ezt elsősotban a kutatási és publikálási igények határozzák meg. Amíg a múzeum nem tud muzeális fénykép digitalizálására alkalmas készüléket beszerezni, addig nem is szívesen tesszük ki képeinket a káros besugárzásnak, ha elkerülhetetlen, akkor a készülék üveglapját UV-szűrő fóliával fedjük le. Eredeti fotóanyagot külső kiállításokra általában nem adunk kölcsön. A műtárgyak tárolási helyzetének javítását évek óta pályázatok útján nyert összegből sikerül megvalósítani, de a korszerűnek számító szint eléréséhez további munka és jelentős anyagi ráfordítás szükséges. Eddig például a nagy méretű lapokat is jelentős számban tartalmazó térképgyűjtemény elhelyezési problémáin enyhített két A/O-ás fém fiókos szekrény, az üvegnegatívok tárolására két fém fiókos szekrény szolgál, az 51 db eredeti diatartó fadobozok számára méretre készített polcot sikerült elkészíttetni. A műtárgyvédelem részét képezi a katasztrófavédelmi program kidolgozása, mely még várat magára, ennek keretében szükség lenne katasztrófavédelmi tárolóeszközök és anyagok beszerzésére is. A RAKTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSA ÉS FELDOLGOZOTTSÁGA A gyűjteménybe került műtárgyak és eredeti dokumentumok nyilvántartását még Balázs Dénes kezdte meg, ezt követően M. Engler Edit és Kovács Sándor folytatták a munkát. A múzeumba került anyagokat elsőként a gyarapodási naplóba vezetjük be, ahol az adott egység megkapja két számból (évszám és adott évi sorszám) álló gyarapodási számát. Ez a szám ceruzával felkerül minden tételre, egészen addig rajta is marad, amíg nem kap egyedi leltári számot. Ezek után a tárgy, fotó vagy dokumentum pontos meghatározásra kerül, és bevezetjük a megfelelő leltárkönyvbe. A tárgyi anyagot 18 rovatos általános leltárkönyvbe, eredeti iratanyagot a történeti iratanyagok leltárkönyvébe, a fényképanyagokat a 12 rovatos fotóleltárkönyvbe. Egyedi nyilvántartásban 804 db tárgy szerepel leíró tárgykartonnal együtt, a feldolgozottság megközelítőleg 60%-osnak tekinthető, és még nem kezdődött meg a tárgyak számítógépes feldolgozása. A raktárban őrzött fényképek és diaképek becsült száma 36 000 körül van, az üveglemez és rollfilmes negatívoké 3000—3500 között. Ebből jelenleg 7124 db az egyedileg beleltározott darabok száma. A fényképeknek töredékét (kb. 1%-a) tudtuk eddig digitalizálni, elsősorban azokat, melyeket publikálási célokra vagy a múzeum munkatársai vagy külső kutatók használtak.