Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

lönböző növények származási helye szerint, bemutatja egy ország természetes termékenységét, amely a növények tulajdonságaiból és tömegességéből áll, és ilyenformán a népesség és lakosság jólétéhez az egyik legbiztosabb alap, ez (a növényföldrajz) elvezet az égövek jellegének ismeretéhez, melynek egyenes következményei a növényzeti viszonyok, és megmutatja, hogy vajon mennyiben lehet feljavítani a gazdaságot idegen növények termesztésével, stb. Ez a tudomány tekinthető az ország mezőgazdasági termelését meghatározó elméletek egyikének, és így több szempontból igen fontos. " WAIILENBERG KÉPE A KÁRPÁTOK VIDÉKÉRŐL legközvetlenebb források Wahlenberg tátrabeli utazásáról útinaplója, vrsXi^melyből szembetűnik, hogy érdeklődése nem terjedt ki az emberekre, akikkel útja során találkozott. Feljegyzései csaknem kizárólagosan növénylisták, megjelölve a lelőhely barometrikus mérésekkel megállapított tengerszintfeletti magasságát, illetve a kiválasztott forrásokból mért hőmérsékleti értékeket. Wahlenberget nagyon érdekelte, hogy alakul a hóhatár és az összefüggő erdőhatár a Kárpátokban. így ír megfigyeléseinek nem várt eredményeiről: „Barommetrikus magasságméréseim képviselik utazásom talán leginkább figyelemre méltó eredményeit. ... Eddigi hozzávetőleges számításaim alapján a Lomniccsúcs magassága 7990 láb (2435 m) a tenger szintje felett, a Kriván pedig 7550 láb (2301 m) magas. Létezik a Kárpátokban egy másik csúcs is, amely valamivel magasabb a Lomnici-csiícsnál, s melynek oldalában születő kis gleccserek vannak. Ezért nevezik ezt a csúcsot a német lakosok Eisihaler

spitze-nek (Jég-völgyicsúcs). Eszerint a hóhatár a Kárpátokban körülbelül 8000 láb (2438m) magasan van a tenger szintje felett, mely kétségtelenül egy előre nem sejtett magasság, különösen, hog}' a fenyőerdők nem emelkednek 4500 lábnál (1372m) magasabbra a tengerszint fölé. Minden kétséget kizáróan szokatlan, hog)' az alpesi régió, illetve a hóhatártól a fenyőerdőkig terjedő távolság a Kárpátokban 3500 láb (l()66m) függőleges magasság, ami Svájcban nem tesz ki többet 2700 lábnál (823 m), Lappföldön pedig csupán 1500 láb (457 m) (a nyírfaerdőtől a hóhatár ig). Mindezek oka a Kárpátok nagyon változékony időjárásában és a nyarak rendkívül különböző hő-