Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából

KyfvOKcUÁoÁ, a .JGtofidZ-mcdcnce foiwtdax&li éw£éAe€#ieÁ A/támíádÁé/ ° ^ felmérésének, térképezésének és az eredmények megismertetésének világhírű tudósa volt. Lóczy Lajos legnagyobb érdeme, hogy a temérdek adatot egymásra halmozó ország-leírások helyett a földrajzi jelenségek összefüggéseit előtérbe helyező, oknyomozó kutatási irányzatot tette meghatározóvá a magyar geográfiában. Lóczy Lajos, Széchenyi Béla Kelet-Ázsiába szervezett expedíciójának tagjaként szerzett nemzetközi hírnevet. Az 1877-1880 között lebonyolított tudományos vállalkozás eredményei nagy elismerést hoztak Lóczynak, s a külföldi visszhangok hazai munkájában is ösztönözték. Lóczy kimagasló tudományszervezői tehetségének bizonyítéka, hogy a Magyar Földrajzi Társaság 1891-ben az ő kezdeményezésére hozta létre a Balaton Bizottságot, melynek fő célja: ,A magyar tenger komplex tudományos kutatását jelölték meg. " Lóczynak sikerült megnyernie a magyar állam képviselőit, akik jelentékeny összegekkel támogatták a terepi felmérő-és kutatómunkát. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című, nagyszabású monográfiasorozat több mint hétezer oldalon, 32 kötetben tárta a nyilvánosság elé a Balaton és a környező táj természeti értékeit. Lóczy Lajos és tanítványai több esztendős munkálkodásának másik gyümölcse a Kárpát-medence 1:360000 méretarányú, áttekintő földtani térképe, mely 1900-ban, a párizsi világkiállításon „aranyérem" elismerésben részesült. Lóczy Lajos 1908-ban került a Földtani Intézet igazgatói székébe. Egyetemi tanári munkája mellett rengeteg energiát fordított a Kárpát-medence földtani térképezésére. Az ő előzetes felmérései, probléma felismerései tudós generációk számára szabtak izgalmas, megoldandó feladatokat. A jelen kötetben közreadott fényképfelvételek zöme azokon a terepbejárásokon készült, melyeket Lóczy Lajos vezetett. Munkája során a Kárpát-medence szinte minden táján dolgozott. Geomorfológiai leírásokat készített a Kiskunhalas környéki homoktérség szélbarázdáiról, az Alföld pusztaságairól, Erdély festői szurdokairól, a Kárpátok gleccser vájta völgyeiről, és jégcsiszolta kármedencéiben meghúzódó tavairól. Lóczy diákjaival együtt bejárta a Kárpátok számos, glaciális nyomokkal borított fenséges hegyvonulatát. A Retyezát felszínformáiról és tavairól írt dolgozata példaértékű. Lóczy és tanítványai elkészítették a Bucura-tó és a Zenoaga-tó izobatikus tér-