Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Kázmér Miklós: Az Úr-völgyi (Zólyom vármegye) rézbánya és ásványai 1669-ben Edward Browne angol orvos szemével
ják. És valóban, a fent nevezett tudós úriember Utazások c. könyvének 68. oldalán 59 arról tájákoztat, hogy éppen azon úrvölgyi rézbányákban gyönyörű zöld és kék színű kövek találtatnak. Egyik fajtában türkiz fordul elő, ezért türkizanyának hívják. Ennek alapján értettem megP. POTERIUS 51 Pharm. Spagyr. -jának egy zavaros részletét (I. 2. c. 25.), amelyben azt mondja, hogy S. CASSIANI DEL Pozzo római gyűjteményében fosszilis csontból készült türkizköveket látott, melyek pontosan olyanok voltak mint az igazi természetes türkizek, velük mindenben: színben, keménységben és más tulajdonságaikban" 52 (WOODWARD, 1729, p. 28). ,/i.ranyérc Úrvölgyről, ezüsttartalmú. Dr. EDWARD BROWN ajándéka. Fénylő aranyszínű pontokból áll, váltakozva kevés feketével, fehér és meglehetősen kemény kőbe ágyazva'' 55 (GREW, 1681, p. 322). „Tiszta, hajszálfinom réz az úrvölgyi bányából. Dr. Ed, Brown ajándéka. Nagyon nehéz, a hajszálfinom részek rövidek, vöröses arany színűek. Úgy nőnek egymás mellett mint a moha szálai" (GREW, 1681, p. 326). „Még egy darab ugj'anabból" (GREW, 1681, p. 322). „ Tiszta, szemcsés réz a bányából, Vöröses színű, halvány ibolyával keverten és némi zölddel. Egy kövön nőtt fenn, mely kívülről májszínű, belül fehér és nem túl kemény. Ezt a fajta termésrezet CHIOCCO Aeris Flow verus-nak hívja" 5 ' 1 (GREW, 1681, p. 322). „ Vaslánc és -szív, melyet legalábbis beborított a tiszta szemcsés réz 55 , miközben a magyarországi rézbányában lévő két Cement nevű forrás egünkében feküdt, Dr. EDWARD BROWN ajándéka a következővel együtt" (GREW, 1681, p. 322). „Ezt dr. EDWARD BROWN adta nekem. Ez az a példány, amit az Utazások 109. oldalán rézzé vált vasként említ, a magyarországi Úrvölgy rézbányái mellett feltörő forrásból. E közlésnek 56 a lényege az, hogy ezek a források és patakok, amelyek az ottani rézbányákból erednek, sok gálicot tartalmaznak. Ebben réz van feloldva. Valóban, a gálic egyfajta oldószert képez. Vasat helyezve belé, az oldószer zsákmányul ejti és a vasas részeket magába veszi. Ugyanakkor egyenlő mennyiségű rézrészecskét választ ki. Ezt a jelenséget jól ismerik a finomítók, és mindenki, akinek ismerős az Aqua Fortis oldata és más hasonló oldószerek" (WOODWARD, 1729, p. 50). „ Tiszta termésréz, hajszálvékony és szemcsés egyaránt, ugyanazon darabon. A hajszálvékony rész több mint két hüvelyk széles, és mint fát, a másikfajta kör-
