Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában

° SZÖŐR GY.-BARTA I.-RÓZSA R: Townson „Travels in Hungary ..." című könyvének „geokémiai" vonatkozásai - "Geochemical" concerns of Townson's Travels in Hungary. In RÓZSA P.(ed): Robert Townson magyarországi utazásai - Robert Toivnson's travels in Hungary. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999- pp. 59-71. TORRENS, H.: Robert Townson (1762-1827): Gondolatok egy rendkívüli polihisztor természettudós utazóról - Robert Townson (1762 - 1827): Thoughts on a polymathic natural historian and traveller extraordinary. In RÓZSA P.

(ed): Robert Townson magyarországi utazásai - Robert Townson's travels in Hungary. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999- pp. 11-26. VALLANCE, T.G.-TORRENS, H.S.: The Anglo-Australian traveller Robert Townson and his map of Hungarian "petrography" (1797). In DUDICH, E. (ed): Contributions to the history of geological mapping. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. pp. 391-398.;* VICZIAN I.: Teleki Domokos levele Townson könyvéről 1798-ból - A letter on Townson's book written by Domokos Teleki in 1798. In RÓZSA P.

(ed): Robert Townson magyarországi utazásai - Robert Townson's travels in Hungary. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. pp. 195-199JEGYZETEK / Robert Townson (/1

1792-1799) címszó. Dictionary of National Biography. 19. p. 1060. 2 Lásd Jörgensen. B.C. (1994). 3 Townson, 11: Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793- London. 1797. p. ix. A könyvből származó idézetekel e munka szerzője fordította. 4 Brown, E.: Account of several travels in Hungária, Servia etc. London, 16735 Townson útvonaláról lásd G. Győrffy K. (1991), Rózsa P. - Kaselyák Gy. (1999) és Papp G. (2002). A Townson által érintett és említett helységek névtárát Rózsa P. - Kaselyák Gy. (1999) közli. A wieliczkai sóbányákhoz tett kirándulásáról lásd Székely K- Wójcik, Z. (1999). 6 A teljesség igénye nélkül e helyt csupán Jeszenszky G. (1972), Antaljfy Gy. (1975), G. Győrffy K. (1990,'KÍSSA. (1991), Kosár)'D. (1996), Nyilast. (1999) és Balassa I. etat. (1999) vonatkozó munkáit említjük meg. 7 Erről lásd Balassa l. et al. (1999). 8 Townson, R., ibid, pp. 270-271. 9 Erről bővebben lásd Rózsa, P. el al. (2003). 10 Fichtel, f.: Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen l-ll. Vienna, 1791. A Fichtel„vulká-