Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában
//Wey o Az AGGTELEK KÖRNYÉKI BARLANGOK LEÍRÁSA / r-C> / /~ ownson figyelmét Kassán hívták föl két barlangra: az egyik - mint mondták ti^- oly hatalmas, hogy még nem jutottak a végére, a másikban pedig nyáron fagy, télen olvad. Július 12-én indult útnak, hogy megtekintse ezeket. Estére érkezett Tornanádaskára, ahol Gyulai grófnő látta vendégül. A környékről ezt írta: ,A hegyek itt igen magasak, tömött, rétegzetten, kövületmentes mészkőből állnak tele üregekkel, amelyeknek némelyike oly mély, s ugyanakkor olyan kerek, hogy úgy tűnik, mintha mesterségesek lennének. " 20 Az irodalomban ez az első említése a Bódva-völgy fölött magasodó Alsó-hegy zsombolyainak (DÉNES GY., 1970; HADOBÁS S., 1999). Korán reggel indult Aggtelekre, s július 13-a kora délután érkezett meg a faluba. Még aznap ellátogatott a barlang bejáratához, annak belső és külső oldalán hőmérsékletméréseket végzett, azzal a céllal, hogy - mint írja - megállapítsa Magyarország e részének középhőmérsékletét. 21 Feltételezése, hogy tudniillik a barlangok közel állandó hőmérséklete közelíti a terület évi átlagos hőmérsékletét - igen logikus. 22 A barlangban egy szikla oldalában 7,5 Reaumur-fokot (9,4 °C) mért, ami jó egyezést mutat az 1790es évtizedre történelmi adatok alapján rekonstruált 10,7 °C-os átlagértékkel. 23 Figyelmét fölkeltette a barlangban folyó patak vize és a levegő hőmérséklete közötti 0,5 Reaumur-fokos különbség. Magyarázatot nem tudott rá adni, de számos kérdést megfogalmazott a lehetséges okokról: ,Azt kellföltételeznünk, hogy a víz, részben vagy) teljesen valamely mély üregben vagy barlangban lévő, éppen csak most olvadásnak induló hóból származik? Ez esetben minden kísérlet félrevezető lenne. Vagy inkább azt kell föltételeznünk, hogy a kőzet bár vastag, de mégis magán viseli az atmoszféra hőhatását?'° A Július 14-én reggel vezető kíséretében leszállt a barlangba, melyet akkor kb. 2200 m hosszúságban ismertek (HADOBÁS S., 1999). Erről a következőkben számol be: ,A barlang szája egy körülbelül 150 lábnyi sziklafal aljánál van, egy tömött, rétegzetlen mészkőből álló, kelet-nyugati irányban fekvő hegy nyugati végénél. A bejárat mintegy két yard széles, de oly alacsony, hogy igencsak le kellett hajolnom, hogy be tudjak rajta menni. Rövid és meredek leereszkedés után egy hatalmas, roppant boltozatit üregben találtam magam. Ez többfelé összeköttetésben áll más üregekkel és átjárókkal, s azokból megint újabbak nyílnak. E barlangok némelyike
