Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kubassek János: Előszó

eéetáxá O— ELŐSZÓ DR. KUBASSEK JÁNOS Természeti értékeink védelme nagyon sok feladatot ró ránk az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. Az Európa szívében található Kárpát-medence - mint páratlan természetföldrajzi egység - olyan természeti kincsekkel, ásvány-és kőzet előfordulásokkal, tájképi szépségekkel rendelkezik, melyek a múlt természeti örökségeként méltán tarthatnak számot a közfigyelemre. Nem véletlen, hogy a természettudományok számos, kiváló művelője kereste fel e tájakat. A Kárpát-medence különleges sziklaformái, hegyvonulatai, szurdokai, barlangjai, gyógyvízforrásai mindig vonzerőt jelentettek. Az Itáliából, Németországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Svédországból érkezett tudósok műveikkel világnyelveken hívták fel a figyelmet mindazokra a páratlan kincsekre, melyekkel a természet megajándékozott. A külhoni szakemberek munkássága, a Párizsban, Göttingenben megjelent monográfiák nemcsak érdeklődést keltettek irántunk, hanem egyben megbecsülést is szereztek hazánknak. Az Európa minden vidékére kisugárzó, értékközvetítő publikációk jelentős részét az évszázadok során rendszeresen használták a szakemberek, adataikra hivatkoztak, megállapításaikat értékelték, következtetéseiket elemezték. A magyar tudósok gyakran forgatták a francia Francois Sulpice Beudant és a brit Robert Townson munkáit, de akadtak olyan szakemberek, mint pl. a svéd Göran Wahlenberg, akinek értékes tevékenysége szinte teljesen feledésbe merült. A magyar természettudósok munkássága ezernyi szállal kapcsolódik az európai szellemi műhelyek képviselőinek kutatásaihoz. A Kárpát-medence természettudományi feltárásában jeleskedő hazai kutatók közül a polihisztor Bél Mátyás nyugat-európai egyetemeken pallérozta tudását, a Hallei Egyetem diákja volt, majd gimnáziumi igazgatóként dolgozott a norvégiai Bergenben. A geográfusok és geológusok géniuszaként emlegetett Lóczy Lajos Zürichben a Műegyetem hallgatója volt, s tanárai közé tartoztak a kor legkiválóbb tudósai, Ascher von der Linth és Albert Heim professzorok. Közvetlen kapcsolatban állt a jeles bécsi geológussal, Eduard Suess-el. A Svájci Alpok hegyóriásai között tett terepgyakorlatok során szerezte meg a legkorszerűbb ásvány-kőzettani, hegységszerkezeti, tektonikai, valaO o