Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában

/Ao/i<'y/ //öiOtM-)! (i7&2—i827) afâwâ- á&eveÁe a ^fów/tűt-'mecl&nce' ... ° ~te DR. RÓZSA PÉTER ROBERT TOWNSON (1762-1827) ÚTTÖRŐ SZEREPE A KÁRPÁT-MEDENCE TUDOMÁNYOS FÖLTÁRÁSÁBAN magyar föld XVIII. századi föltárói között különleges helyet foglal el RoC^X/-bert Townson (1762-1827), angol utazó és polihisztor (1. ábra). A mintegy féléves magyarországi útjáról írt beszámolója, a Londonban, 1797-ben megjelent Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793 című műve (2. ábra) olyan úttörő munka, amely kiemelkedik a korszakban készült hasonló könyvek sorából. Mindezek ellenére Robert TownsonróT keveset tudunk: a Brit Életrajzi Lexikon is életének mindössze 7 évéről tesz említést.

1 Életrajzának pontosabb ismeretét Hugh Torrens kutatásainak köszönhetjük, s az alábbiakban az ő munkái alapján foglaljuk össze Robert Townson életútját (VALLANCE, T.G. - TORRENS, H.S., 1984; TORRENS, H., 1999). Robert Townson 1762-ben született a ma Londonhoz tartozó Richmondban, egy kereskedő legfiatalabb, házasságon kívüli gyermekeként. Apja 1773 januárjában halt meg, s a család hamarosan Shropshire-be költözött. Robert 1776 és 1783 között kereskedőtanonc volt Manchesterben, de ekkor úgy döntött, hogy ez az élet nem neki való, s elhatározta, hogy természetbúvár lesz. Ekkor indult el első útjára: jórészt gyalogszerrel jutott el Szicíliába, közben bejárva Franciaországot és Itáliát. Hazafelé, 1787ben Párizsban Balthasar Georges Sage (1740-1824), hallgatója lett az École des Mines-ben, ahol kémiát és elemzést tanult. 1788-ban visszatért Shropshire-be, majd a következő évben beiratkozott Edinburgh híres egyetemére, ahol orvostudományt, kémiát, majd később botanikát hallgatott. Edinburgh ekkortájt a fölvilágosodás legfényesebb időszakát élte, s Townson a legkiválóbb tanárok előadásait hallgatta: Alexander Munronál (1733-1817) az orvostudományt, Dániel Rutherfordnál (1749-1819) és John Walkernél (1731-1803) a természetrajzot, Joseph Blacknél (1728-1799) a kémiát. Tudományos pályája 1790-ben kezdődött. Ebben az évben körutat tett a Skót Felföldön, s elsőként írja le a Ben Nevisen talált Saxifraga rivulariaí. Két felolvasást tartott az egyetemi hallgatók Természetrajzi Társaságában Edinburgh ásványtanáról és biológiájáról, s még ugyanéhoz O