Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

<c> 6. ábra Havasi boglárka (Ranunculus glaciális) (A Magas-Tátra részletes kalauza, 1914) zó szépséges, nyitott virágú, sötétkék Gentianae a Svertiaperennis-sd nem fordul elő a térségben, helyette a soha ki nem nyíló, és elszíneződött Gentiana frigida, pannonica vagypuncata jelenik meg. így ír a Kárpátok növényeinek esztétikájáról: „.. .az igazán szép tin. kárpáti növények távolabb nőnek, mint például a Campanula carpathica (kárpáti harangvirág), a Hradek túlsó oldalán, és a valóban magyar növények pedig legtávolabb, mint a Symphytum tuberosum (gumós nadálytő). " A „krumholz" sávjában az ottani viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó „sajátosan szártalan vagy igen gyér fú, a Poa seslerioides Aliion., vagy a Poa disticha,^/ulí él, mely igen hasonlít a mi Eriophorum vaginaturm-imkrz (hüvelyes gyapjúsás), melyek hüvelyükben hosszú ideig képesek megóvni érzékeny termésüket a havazástól és a hideg nedvességtől, kétoldalvást becsomagolva a szegényes földön T Későbbi visszaemlékezésében az alpi régióból csak a kora tavasszal virágzó, a liliomok családjába tartozó „elbűvölő Anthericum serotinum-ot", illetve a kb. 6500 láb (1980 m) magasságban nyíló, mindhárom vizsgált területen (Lappföld, Alpok, Kárpátok) hasonlóképpen „előfordidó Ranunculus glaciális"-i (havasi boglárkát) emelte ki. (jj/í/ ahlenberg négyhónapos, a Tátra-, és Fátra-vidéken megtett kutatóútjának /A eredményeit egy átfogó, latin nyelvű kötetben, 'à Flora Carpatorum principalium-bm foglalta össze, melyet még Svédországba való visszatérése előtt 1814-ben kiadatott Göttingenben. A relatív rövid terepi tanulmányok után egy alapos, elemző munFLORA CARPATORUM PRINCIPALIUM o 39